Mi jöhet az OEP szétbombázása után?
Nem kizárt, hogy az állami egészségügy lepusztulása és az OEP tervezett megszüntetése a magánszolgáltatók malmára hajthatja a vizet, írja a hvg.hu.
Elsőre ez meglepően hangozhat, de a Fidesztől egyáltalán nem áll olyan távol a magánegészségügy „kedvelése”, mint ahogy kommunikálja. A kormányzat közelében is vannak olyan jelentős lobbierővel rendelkező üzletemberek, akiknek befektetései vannak a magán-egészségügyi szektorban, véli a lap, mely egyebek között felidézi: Az egészség nem áru – harsogta nagy erőkkel a korabeli ellenzék – a mai kormányerő – a 2008-as "szociális népszavazás" kampányában.
A 2002-es parlamenti választások elvesztése, de főleg a vizitdíjas népszavazás után a Fidesz egészségügyi kommunikációjának a legfontosabb eleme az volt, hogy az intézmények privatizálását nem szabad engedni, a magántőkének és legfőképpen a profitnak semmi keresni valója az egészségügyben, a több-biztosítós rendszer ötlete pedig a megtestesült gonosz.Pedig 1998-ban az Orbán-kormány ha nem is több-, de kétszintű biztosítási rendszerben gondolkodott. A kormányprogram szerint „az alap- és járóbeteg-ellátásban a kormány támogatja a magántulajdon szerepének megerősödését valódi és funkcionális magánosítás formájában…. a fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézmények meghatározó része önkormányzati tulajdonban kell legyen, de egyre nagyobb szerepet kell kapjanak a nonprofit alapon működő szervezetek. Az egészségügyi rendszert nyitottá kell tenni a befektetni hajlandó magántőke előtt is.”
Beígérte továbbá a biztosítási rendszer reformját is, amely – megtartva a szolidaritás elvét – tágabb teret engedne a magán- és közösségi kezdeményezéseknek. A kétszintű biztosítási rendszerben az OEP feladata lett volna „a járuléknyilvántartás, a begyűjtött járulék kapitáció szerinti szétosztása az elismert pénztárak között. A területi elismert pénztárak nyújtják az alapbiztosítást minden állampolgárnak, továbbá kiegészítő biztosításokat nyújtanak egyéni szerződés szerint.” Továbbá forrásbevonási céllal is a Fidesz szorgalmazta a járulékalapú kiegészítő biztosítási rendszer létrejöttét, támogatta a díjra épülő üzleti egészségügyi biztosítók és biztosítási szolgáltatások létrehozását.
Végül aztán a Fideszen belül az egybiztosító-pártiak legyőzték a kormányprogramot, a regionális pénztárakat támogató Frajna Imre a háttérbe szorult, Selmeczi Gabriellának pedig a Lockheed-botrány miatt kellett távoznia a társadalombiztosítási alapokat (egészségügy, nyugdíj) felügyelő államtitkári posztjáról.
További részletek kórházprivatizációs kísérletekről, magánkórházi ötletekről a hvg.hu-n
