Mi áll az élettartambeli különbségek hátterében?
Nem csupán Európán belül, hanem Magyarország különböző megyéiben is jelentős eltérések vannak meg a születéskor várható átlagos élettartamban. Az MNO az okokat keresi.
A KSH legfrissebb, a 2016-os adataiból egyebek mellett kiderül, hogy
- míg a budapesti fiúgyerekek születéskor várható élettartamát 74,29 évben határozták meg, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyei társaiknál ez 70,29 év,
- a lányok esetében a Győr-Moson-Sopron megyei és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyermekeknél a legnagyobb az eltérés – előbbieknek 80,2, utóbbiaknak 77,45 évet jósolnak,
- vagyis a soproni lánygyerekek csaknem 10 évvel előzik meg a borsodi fiúkat.
A várható élettartammal kapcsolatban jelentősek voltak a Magyarországon belüli, regionális különbségek, de tény, hogy ennek aránya a rendszerváltás óta tovább fokozódott – mondta a lapnak Erőss Gábor, az MTA TK egészségszociológiai és egészségpolitikai kutatócsoportjának vezetője. Amellett, hogy ez nyilván szoros kapcsolatban áll a jövedelmi viszonyokkal, a térség gazdasági fejlettségével és az életmóddal, a szociológus kiemelte, hogy óriási különbségek figyelhetők meg a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, ezen pedig már közvetlenebb közpolitikai beavatkozással is változtatni lehetne.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
- a háziorvosi és védőnői praxisok betöltetlensége vidéken, azon belül is Északkelet-Magyarországon a legnagyobb.
- az, hogy egy csecsemő meddig fog élni, attól is függ, hogy a fogantatás előtt és a várandóság idején milyen gyakran látja orvos, védőnő az édesanyát, s – főleg, hogy – milyen életmódot élt (a dohányzás különösen súlyos kockázati tényező), s ezzel összefüggésben, hogy mennyi volt a gyermek születésekor mért testsúlya. „Egyébként a védőnői hálózat hungarikum, egyrészt nagyon jó dolog, de pont azokban a térségekben működik rosszul, ahol a legnagyobb szükség lenne rá”.
- országos jelenség, hogy ahogy nyugatról kelet felé, illetve a fővárosból vidékre haladunk, nő az orvoshiány, és ez az ellátórendszer összes szintjét érinti.
- és erősödőben van egyfajta kétsebességes egészségügy: a privát, piaci alapon működő magánegészségügyi ellátás fejlődik, ebből viszont területi és jövedelmi alapon sokan ki vannak zárva. Azonban az állami ellátáson belül is hálapénzzel vásároljuk meg a közszolgáltatást.
Bár évtizedek óta zajlik a forráskivonás az egészségügyből mindez felgyorsult a válság óta, ami jelentős és közvetlen hatással van a várható élettartamra. Fontos szerepe van az iskolai végzettségnek is. A fiú- és a lánygyermekek közti különbséggel kapcsolatban elmondta, hogy bár ez egy univerzális jelenség, melynek hátterében elsősorban biológiai okok húzódnak, Magyarországon kicsit nagyobb a szakadék, ennek pedig már szociológiai okai vannak.
