Merkely Béla a korlátozó intézkedésekről
A járvány kezelése szempontjából a kormány dinamikusan bevezetett korlátozó intézkedései, így a kedd éjféltől elrendelt új szabályok is "elfogadhatóak és üdvözítőek", mondta a Semmelweis Egyetem rektora hétfőn Pécsen.
Merkely Béla a magyar tudomány ünnepe alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) online formában megrendezett Szentágothai-napon tartott előadásában azt mondta, a korlátozások hatásának fényében lehet csak a későbbiekben az ismételt lazításokról dönteni. Megerősítette: a járványt csak abban az esetben lehet megállítani, ha a lakosság egy jelentős része átesik a fertőzésen vagy kellő számú hatékony vakcina áll rendelkezésre. Kiemelte: a védekezésben már tavasszal megmutatkozott, hogy kiemelkedően fontos a hazai orvosegyetemek összefogása.
Példaként említette, hogy májusban csaknem 18 ezer ember bevonásával, országszerte félezer településen végeztek reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatot, amelyben négy hazai orvosképző vett részt. E kutatás eredményeit részletesen ismertetve elmondta: a felmérés előrevetítette, hogy a későbbiekben jóval nagyobb számban lehetnek majd fertőzöttek az országban az őszre várt második hullám idején; ennek lehetünk most tanúi. Kiemelte: a májusi országos felmérés idején megfigyelhető volt, hogy a felső légúti panaszokkal orvoshoz fordulók alig öt százaléka volt koronavírusos beteg, a mostani orvosegyetemi tapasztalatok szerint ugyanakkor minden második, ilyen tünetekkel rendelkező ember a vírussal fertőződött meg, míg a tünetmentes teszteltek tizede szintén betegségben szenved.
Közölte, hogy az összes teszt pozitivitása azért van tartósan húsz százalék, illetve az orvosegyetemek vonatkozásában akár harminc százalék felett, mert a tünetet produkálókat tesztelik leginkább, kontaktkutatásokat a járvány jelenlegi szakaszában már nemigen végeznek, átfogó, rendszeres szűrések pedig még nem történtek.
Merkely Béla szerint egy, a járvány jelenlegi szakaszának tetőzése után meghatározható regionális, életkorra is vonatkozó, az átfertőződöttséget megmutató adat segíthet majd a kérdés eldöntésében, hogy milyen széles körben legyen szükség a majdani vakcinák beadására, s az oltásokat milyen stratégia mentén végezzék el, utalt egy, a májusihoz hasonló, újabb jövőbeni reprezentatív felmérés szükségességére.
A rendezvényen Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a tárca több mint húsz kutatási projektet indított a vírus terjedésének megakadályozásáért, ezek nagy része elindult, illetve be is fejeződött, egy részük pedig előrehaladott állapotban van.
Beszámolt arról, hogy egyebek mellett lélegeztetőgépek fejlesztése indult el három különböző projekt keretében, maszkok előállítása kezdődött meg, elindult a betegségen átesettek vérplazmájának terápiás célú alkalmazása, elindult a betegség kezelésében hatékonynak bizonyuló, remdesivir hatóanyagú gyógyszerek fejlesztése, klinikai kipróbálása és több vakcinafejlesztési program is elkezdődött.
Bódis József felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarország felkészülten áll a járvány elleni küzdelemben: nincs maszkhiány, van kellő mennyiségű fertőtlenítőszer és számos tesztelési módszer áll rendelkezésre, naprakész adatok állnak a szakemberek rendelkezésére és hatásos gyógyszereink vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Befektetés a jövőbe pályázati felhívás révén 7 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a népegészségügyi szempontból jelentős kutatás-fejlesztési projektek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.
A kilencedik alkalommal megtartott tudományos ünnepségen az előadások mellett a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának névadójáról kitüntetések átadásával is megemlékeztek. Pongrácz Juditot, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gyógyszerésztudományi karának professzorát Szentágothai-díjjal, Öller Tamást, a Szentágothai János Kutatóközpont (SZJK) tudományos munkatársát pedig a díj junior változatával tüntették ki az eseményen.
