Más betegségek gyötörhetik a romákat
Érdemes volna további kutatásokat végezni, ám az etnikai nyilvántartás tilalma miatt ez nagyon nehézkes – mondja Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetem népegészségügyi kutatóintézetének vezetője a hvg360-on.
– Nyilvánvaló, hogy a szegénységben élők nemcsak anyagi és szellemi javakban szenvednek hiányt, hanem az egészségi állapotuk is rosszabb, mint a jobb szociális-gazdasági helyzetben lévőké. Mit lehet ehhez még kutatások sorával hozzátenni?
– A közhelyszerű vélekedés messze nem tudományos bizonyíték. Az egészségi állapot alakulásáról, bizonyos típusú krónikus betegségek megnövekedett kockázatáról csak évtizedeken át folyó kutatások sora adhat megbízható képet. Ez lehet az alapjuk a célzott népegészségügyi programoknak, a prevenciónak, a szűrésnek, a háziorvosi ellátásnak. Bármennyire is hihetetlen, Európa legnagyobb etnikai kisebbségéről – 12–15 millió roma emberről van szó – alig áll rendelkezésre az egészségi állapotukat, halálozásukat megbízhatóan jellemző adat.
A korábbi tudományos vizsgálódások elsősorban a fertőző betegségekre terjedtek ki, a roma népességet érintő krónikus bajok, a megbetegedések gyakorisága és a halálozási okok feltárása bőségesen ad kutatási feladatokat.
– A kormányok érdektelensége vagy más okok is állnak amögött, hogy egy ilyen létszámú – Magyarországon a 900 ezret közelítő – népesség egészségi állapotáról csak keveset lehet tudni?
– A vizsgálódás alapvető nehézsége, hogy semmilyen hivatalos dokumentációban, legyen az születési vagy halálozási anyakönyv, orvosi karton, nem szerepelhet származási, etnikai adat. A népszámlálás során is önkéntes az etnikai hovatartozás „bevallása”. Ezt a problémát igyekeztünk úgy megkerülni, hogy a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, erősen szegregált, zárt közösségekben, telepeken élő romák közül választottuk a kutatásainkhoz a reprezentatív mintát.
