Már tizennégy évesen kipróbálják a drogot a magyar fiatalok
Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, veszélyt jelentene az ellátórendszerre a marihuána legalizálása.
– Kiket érint ma leginkább a drogprobléma Magyarországon?
– Mindenkit. Nincs olyan szegmense a társadalomnak, amelyet ne érintene. Hazánkban az első kipróbálás átlagéletkora tizennégy év, tehát minden ennél idősebb magyar érintett. Ha kicsit kitekintünk, például Kanadára, ahol már legalizálták a marihuánát, a fiatalok közötti szerhasználat csökkenését nem tapasztalták, a közép- és időskorúak közötti nagymértékű növekedést viszont igen. Az ötven év felettiek jellemzően marihuánát fogyasztanak, az elit réteg pedig főleg kokaint, illetve ha drognak vesszük az alkohol gyógyszerrel vagy nyugtatókkal együtt történő használatát, akkor erősen érintett az idősebb korosztály is.
(...)
– A kormány drogpolitikája garantálja, hogy Magyarországon nem lesz drogliberalizáció. Feltéve, de meg nem engedve, hogy nálunk megtörténne, ami most Németországban zajlik, annak milyen társadalmi következményei lennének?
– Beláthatatlan. Nagyon sokszor elmondjuk, és ezt nem lehet kellően hangsúlyozni, hogy ez milyen iszonyatos veszélyt jelent. A liberalizáció hívei sem tagadhatják, mert tudományos tény, hogy a rendszeres kábítószerélvezők 15 százaléka függővé válik. Ha a rendszeres használók száma növekszik, akkor az ő 15 százalékuk még több embert jelent. Végül arra a pontra fogunk jutni, ahol az egészségügyi és a rehabilitációs rendszer a rá nehezedő terheket nem bírja majd el. A németek még nem mérték ezt fel, pedig náluk 28,6 százaléknyian használtak legalább egyszer marihuánát, nálunk ez a mutató csupán 6,2 százalék.
Ha Magyarországon egymillió ember lenne marihuánafogyasztó, akkor az 150 ezer függőt jelentene, ezt már nem bírná el az egészségügyi rendszerünk. A legalizációt pártolóktól kérdezem: mennyire örülnének annak, ha a gyerekük tanára, a mentős, a taxisofőr, a sarki rendőr, vagy éppen a gyógyszerész marihuána hatása alatt állna, mert reggel teljesen legálisan elszívott egy adagot? Sokan bele sem gondolnak, hogy ha engedélyezik a füvezést, az emberek nem csak otthon, este fogják használni, hanem mindig. Ezzel felmérhetetlen veszélyt szabadítanának a társadalomra.
– Mennyire számít szigorúnak vagy megengedőnek a jelenlegi magyar szabályozás? Kell vagy érdemes bármin változtatni rajta?
– A magyar szabályozás Európában a legszigorúbbak között van. Szerintem ezen nem kell változtatni, hanem be kell tartatni, mégpedig vasszigorral. Finomhangolások lehetnek, például készítettünk egy közvélemény-kutatást, ahol fiktív, európai példákból merített szigorítási javaslatokat tettünk, melyeket hangsúlyozottan mi találtunk ki, tehát nem valamilyen bújtatott kormányzati javaslatról beszélek. Az egyik ötletünk az volt, hogy a drogdílerektől lefoglalt értéktárgyakat azonnal értékesítjük, az ebből származó bevételt pedig prevencióra és rehabilitációra fordítjuk. A dílernek a bírósági eljárás elején már nagyon fájna, ha elvennék a luxusautóit, melyeket még akkor sem kapna vissza, ha felmentenék. Az ötlet Törökországban bevált: ott a drogkereskedőktől elkobzott Porschékkal üldözik a bűnözőket az autópályán.
– A balliberális sajtóban azzal riogattak, hogy kriminalizálnák azokat is, akik csak kipróbálják a füves cigit. Van reális alapja ennek a hangulatkeltésnek?
– A magyarországi jogi keretek lehetőséget adnak a fogyasztóknak az elterelésre, hiszen a kormány nem bünteti őket, hanem esélyt ad nekik. Hamis tehát az az érv, miszerint a börtönök tele lesznek olyan fiatalokkal, akik elszívtak egy füves cigit. Egy bíró mondta, hogy hét nem elzárással járó ítélet meghozatalára ad neki lehetőséget a jogszabály, ráadásul aki él az eltereléssel, még priuszos sem lesz, bár ezt két éven belül csak egyszer játszhatja el a korábbi visszaélések miatt. A jelenleg hatályban lévő magyar szabályozás azért jó, mert szigorú, de nem ész nélkül büntet.
