Már nem akarják halálra dolgozni magukat az orvosok

Milyen hatással lesz a magánegészségügyre az orvosi béremelésnek? Be lehet-e csatornázni a magánellátások finanszírozásába az immár tiltott hálapénzt? Ezek az izgalmas kérdések is napirendre kerültek a Medicina Projekt 44. konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén, ahol a köz- és a magánellátás helyzete volt a fókuszban.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnöke szerint bár még nem lehet pontosan megítélni az orvosi bérrendezés hosszú távú hatásait, de míg eddig az orvosok agyondolgozták magukat, most "takarékosabban" fejtik ki az energiájukat. Nehezebb is motiválni őket, hogy többet operáljanak, vagy több ügyeletet vállaljanak, mert már megélnek abból a pénzből, amit alapfizetésként megkapnak. Egy kemény ponton hozzányúltunk a rendszerhez, ez további változtatásokért kiált, mert például az intézmények finanszírozása nem változott – mondta.

Az állami egészségügyben végrehajtott béremelés a magánellátásra is kihat, hiszen nagyrészt ugyanazok dolgoznak/dolgoztak mellékállásban a magánrendelőkben, mint akik főállásban a közkórházakban. Ők most a magánban is többet szeretnének keresni, miközben már nem is annyira motiváltak abban, hogy a magánban is dolgozzanak. Mint Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke fogalmazott: a felfokozott bér- és munkaerőpiaci helyzet már megjelenik például abban, hogy akik eddig a konzultációs díj 40 százalékát kapták meg eddig, most már az 50, 60 százalékát kérik. Ennek az igénynek a kielégítését viszont csak a szolgáltatások árának emelésével lehet kompenzálni.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvostársadalom nagyon heterogén. Korábban sokan többletmunkával jutottak hozzá a megélhetésükhöz szükséges jövedelemhez. Egy részük most valóban kevesebb másodállást vagy többletügyeletet vállal, de a kamara már korábban felhívta a figyelmet, hogy a bérrendezés csak a szerkezetátalakítással együtt működőképes, különben ellátási gondok lesznek. Vannak azonban, akik úgy gondolkoznak, sok pénznél jobb a több, ezért továbbra is kizsákmányolják önmagukat. Megint mások nagyon komoly hálapénzeket kerestek, ők az ahhoz hasonló életminőséget biztosító jövedelmet ma már csak a magánegészségügyben tudják megkeresni. Önmagában a bérrendezéstől azért nem lett jobb a magyar egészségügy, mert a fizetések mellett ott volt egy informális ösztönző, a hálapénz. Ezt muszáj lesz legális ösztönzőkkel pótolni. A hálapénz ráadásul kialakított egy torz, de mégiscsak létező betegút-menedzsmentet, ehelyett most egy átlátható ellátásszervezésre van szükség, írja a lap.

A teljes információt ITT olvashatja