Magyarország özvegyország
1971-ben Finnországban az észak-karéliai nők petícióben hívták fel a figyelmet: nem akarnak ötvenes éveikben özvegyasszonyokká válni – emlékeztet Ádány Róza professzor a Magyar Nemzetben.
Az akció az azóta nemzetközi szinten etalonnak számító finn népegészségügyi program kiindulópontja volt – magyarázza a lapban a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának egyetemi tanára. S emlékeztet, nálunk a kilencvenes évek második felében bizonyos betegségcsoportok esetében számottevően csökkenni kezdett a halálozás, s ez a trend ma is tart. Például a szív- és érrendszeri, valamint az emésztőrendszeri betegségek okozta halálesetek száma jelentősen visszaesett, s látványosan csökkent azok aránya is, akik a krónikus májbetegségek, ezen belül a májzsugor miatt hunytak el. Azonban a csökkenő tendenciáknak nem örülhetünk felhőtlenül, ha a korai halálozás relatív kockázatát vizsgáljuk, amely a 65. életév betöltése előtt bekövetkező halálesetek valószínűségét jelenti.
Amennyiben a hazai mutatókat összehasonlítjuk az EU régi 15 országának átlagadataival, jól látható, a magyar lakosság esetében több mint háromszoros a kockázata annak, hogy ezen életév betöltése előtt a szív- és érrendszeri betegségben bekövetkezik a halálozás. Ugyanez a kockázat a daganatos betegségek szempontjából kétszeres, az emésztőrendszeri kórok vonatkozásában három-négyszeres – olvasható az mno.hu-n.
