Magán- és közellátás, légszennyezettség, szuperkórház

LMP: mi lesz a főváros szennyvíziszapjának ártalmatlanításával?

Ungár Péter (LMP) arra várt választ, mi lesz a főváros szennyvíziszapjának ártalmatlanításával és energetikai célú hasznosításával, milyen források állnak erre rendelkezésre.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára reagálásában azt közölte: a kormány fontosnak tartja a biológiailag lebomló, elsődleges hulladékanyagok különösen energetikai hasznosítását. Hozzátette: az olyan megoldások, mint például a biogázüzemek, a biogáz hulladékhőjét hasznosító hőfelhasználási lehetőségek és a biogázüzemű tömegközlekedés egyszerre segítik a fenntarthatóság és a versenyképességi célok teljesítését. A kérdésben említett projektjavaslat vizsgálata folyamatban van.

MSZP: hogyan választják szét a magán- és állami egészségügyet?
    
Korózs Lajos (MSZP) azt kérdezte, tett-e intézkedéseket a kormány az állami- és a magánegészségügy szétválasztására, hogyan akadályozzák majd meg, hogy az állami szférából "elszivattyúzzák" az orvosokat a magánegészségügybe és hogyan pótolják majd a kórházak 10 százalékos bevételkiesését, ami jelenleg a magánpraxisokból származik.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt kérte a szocialista képviselőtől, hogy ne a privatizációt és fizetős egészségügyet támogassa, hanem a magán és az állami rendszer szétválasztását. Felidézte: a szocialista kormány 6000 egészségügyi dolgozót bocsátott el, 2010 után viszont a kormány emelte a fizetéseket az egészségügyben. 

MSZP: lesz-e szuperkórház?
    
Molnár Gyula (MSZP) azt kérdezte, hogy lesz-e dél-budai szuperkórház, mennyibe kerül majd a beruházás és nem éri-e meg jobban a meglévő kórházat fejleszteni.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: lesz beruházás, amivel párhuzamosan a Szent Imre egyetemi oktatókórházat is a fejlesztik, mert ez a szuperkórház egyik alegységi helye lesz.

MSZP: mit tesz a kormány a légszennyezettség ellen?

Varga László (MSZP) a légszennyezettség egészségügyi kockázatairól beszélt, miközben felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben Magyarország ellen. A képviselő azt mondta, hogy a Sajóvölgye térsége talán még szennyezettebb terület, mint Budapest. A térségben sokan használnak korszerűetlen kazánokat, komoly a tűzifahiány, a gépjárműforgalom is jelentős szennyezést okoz - hangsúlyozta a politikus, aki azt kérdezte, hogy a kormány mit akar tenni az ügyben.

Gulyás Gergely azt felelte, hogy a légszennyezettségi adatok időnként valóban aggodalomra adnak okot. Magyarország is tud intézkedéseket tenni, de jelentős körülmény, hogy az országhatáron túlról harminc százalékkal több légszennyező anyag érkezik, mint amennyi az országból távozik. A kormányzati intézkedéseket sorolva kiemelte a szállópor csökkentésének érdekében 2011-ben indított ágazatközi programot, amire azóta 160 milliárdot fordítottak. 2010 óta több mint 412 ezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátás-csökkentő beruházás. Jelenleg készül az új országos levegőterhelés-csökkentési program, amit jövő áprilisban akarnak elfogadni. A programnak az a célja, hogy ötven százalékkal csökkentse a lakosság környezeti és egészségügyi kockázatait, mondta.