Kúranagyhatalom leszünk?
Gyógy- és ásványvízre, gyógynövényre és a magyar orvosokra épülne a hazai egészségipar, amelyet az Új Széchenyi-terv vitairata szerint akár további szálláshelyekkel is meg kellene erősíteni.
Gyógyító Magyarország felépítését tűzi célul az Új Széchenyi-terv vitaanyaga. Az egészségipar beindításáról, az ahhoz szükséges feltételekről, a piaci környezet elemzéséről negyven oldalon keresztül lehet olvasni – írja a Népszabadság. Például azt, hogy az ágazat az egyik legígéretesebb kitörési lehetőség Magyarország számára. A turisztikai szakma most ismerkedik az anyaggal, amiben konkrét pályázatok tervét korai keresni, a fő csapásirányok azonban már adottak. A célkitűzések nagyrészt a gyógyvízre épülnek, pontosabban a vízbázisú egészségturizmus fejlesztésének támogatására, miközben jelenleg a fogászati és esztétikai sebészet terén már Európában a piacvezetők között vagyunk.
Az egészségipar fejezetében felsorolt célkitűzésekben több régi-új motívum szerepel. Ilyen például a gyógyvízből készülő gyógyászati és szépészeti, illetve wellnesstermékek gyártásának a felfuttatása. Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség elnöke elmondta: Hévízen már sok évvel ezelőtt volt erre próbálkozás, miként Sárvárnak is vannak saját termékei, s általában a gyógykészítmények gyártásának támogatását szövetségük is szorgalmazza. Fontos a sokféleség, hogy mindenütt a helyi gyógyvízből készüljenek a termékek, amelyek gyártását a helyi kis- és középvállalkozások végezhetik. A hazai vállalkozások támogatását és a speciális arculat kialakítását szolgálná, ha a magyar gyógy- és wellness-hotelekben nem külföldi kencékkel, hanem magyar termékekkel dolgoznának, vagyis alapvető szemléletváltásra is szükség van – a szövetség e témában is megfogalmazza majd konkrét javaslatait.
Az egészségipar megerősödését magyar orvosok nélkül nem lehet elképzelni, a nyugatiakkal szemben versenyképtelen hazai fizetések viszont ez ellen hatnak. Ugyanakkor az egészségiparnak önálló egyetemi balneológus-, azaz gyógyfürdőtannal foglalkozó szakemberképzésre, de legalábbis megerősített fizioterápiai és balneológiai oktatásra van szüksége az orvosegyetemeken – fogalmaz a munkaanyag, ami az oktatáson belül a turizmusképzés, sőt a műszaki oktatás hiányosságaira is kitér. Ez utóbbi szerint Magyarországon nem oktatják a fürdők, gyógy- és wellness-szállodák tervezését és a fürdőüzemeltetést sem.
A vitaanyag nagy hiányossága, hogy abból kimaradt a konferenciaturizmus. Pontosabban a nagy konferenciaközpont építésének a terve, noha azzal nagyot ugrana Budapest a konferenciavárosok ranglistáján, nem beszélve a tudományos élet megpezsdítésének lehetőségeiről. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Népszabadságnak kifejtette: a konferencia-központ építésének támogatása szó szerint nem szerepel a tervezetben, de máris dolgoznak azon, hogy minél több orvosi konferenciát hozzanak Magyarországra.
A gyógynövénytermelés mellett a -feldolgozást és -értékesítést akarja támogatni az új Széchenyi-program. Jelenleg 150 ezren gyűjtik a gyógynövényeket, amelyek feldolgozatlanul kerülnek ki az országból. Az ásványvíz-palackozó cégek bel- és külföldi piacra lépésének támogatása ugyancsak a célok egyik sarkalatos pontja. A palackozók között nem tennének különbséget aszerint, hogy magyar tulajdonúak-e vagy sem, a lényeg, hogy munkahelyeket teremtsenek, és exportbevételt hozzanak.
- Sándor Tünde
- Népszabadság
