Kritikussá vált a kórházi beszállítók helyzete
Az állam saját működésének hibáit nem háríthatja a beszállítókra, gondoskodnia kell arról, hogy az állami intézmények eleget tegyenek a szerződéses kötelezettségeinek – hangzott el a kórházi beszállítók szerdai sajtótájékoztatóján.
A kórházak eladósodása már nemcsak ágazati, hanem összkormányzati kérdéssé vált, ezért a probléma megoldása is a kormány kezében van – foglalta össze az iparági szereplők álláspontját Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója, aki szerint diszkrepancia áll fenn a kabinet szavai és tettei között, amikor az egészségügyről beszél. Bár a kormány számos rendkívüli helyzetben hoz kivételes döntéseket, az intézményi eladósodással kapcsolatban mégsem képes erre.
Az egészségiparra és azon belül az orvostechnikára stratégiai ágazatként tekint a kormány, ám a beszállítók azt tapasztalják, hogy az állam ennek ellenére olyan fojtogató légkört teremt, amelyben alig jutnak levegőhöz a jellemzően kis- és középvállalkozásként működő cégek – figyelmeztetett az ETOSZ igazgatója, és elmondta azt is, hogy a költségvetési szektor teljes adósságállományának 95 százalékát a kórházak görgetik maguk előtt, áthárítva ezt a terhet a beszállítókra.
Pénz mindig arra van, amire költeni szeretne a kormány – csatlakozott Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Emlékeztetett arra is, hogy rendkívüli konjunktúra jellemezte 2014. után a gazdaságot, ám a kórházi beszállítók ebből a növekedésből – a korábbi ígéretek ellenére sem részesültek. A főtitkár azt ugyan elismerte, hogy óriási növekménnyel számolhatott az elmúlt évben az egészségügyi kassza, ám ezt nem az adósságok eliminálására, vagy az ágazati finanszírozás revíziójára, hanem a bérekre fordították. – Míg a megelőző években a lejárt tartozásállományt rendre sikerült leszorítani, az utóbbi két évben ez már nem teljesült – mondta, és beszámolt arról is, hogy október végén az állami és egyházi intézmények, valamint az egyetemek adóssága meghaladta a 120 milliárd forintot. Annak ellenére, hogy összesen három évközi adósságrendezés történt, az utolsó 39 milliárd forintnyi részkonszolidáció a fennálló, lejárt határidejű követelések harmadának kielégítésére volt elég, emellett voltak intézmények, amelyek a lejárt tartozásállományuk tíz százalékát sem kapták meg.
Az ágazatvezetés eredményeként könyvelte el az OSZ főtitkára, hogy – a költségvetésben is rögzítetten – jövőre 150 milliárd forintos többletet szánnak dologi költségekre, így az eladósodás megelőzésére, amelyet havonta 12,5 milliárd forintos részletekben biztosítanak a kórházaknak. Bár abban a szakállamtitkárság is egyetért a beszállítókkal, hogy ennek a duplájára lenne a forrásigény. Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen feltételekkel és szabályzók mentén kapják majd meg ezt a pénzt az egyes intézmények, és hogy végül ebből mennyi jut el a beszállítókhoz. Ugyanakkor Rádai Tamás hozzátette azt is, hogy míg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint az adósságállomány 60 százalékát fedi le ez az összeg, ha tovább romlik a forint-euro árfolyam, lehet, hogy csak a felére futja majd.
Miközben az intézmények rendre azt várják a beszállítóktól, hogy engedjék el az adósságok kamatterheit, hasonló igényekkel a cégek nem élhetnek a bankok felé – említette meg egy másik csapdahelyzetet az ETOSZ igazgatója.
Az utolsó pillanatban vagyunk – kapcsolódott az elhangzottakhoz Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára, aki a bizalom helyreállítását sürgette a felek között, mert – mint fogalmazott – ez lenne a versenyképesség és a kiszámíthatóság alapja. – A kórházi adósságok kényszerű finanszírozása olyan intézkedésekre kényszeríti a vállalkozásokat, mint a portfolió szűkítése, a létszámleépítés, a magyar piac elhagyása, vagy a cégek dobra verése – sorolta a főtitkár. Beszámolt arról is, hogy a MediKlaszter felmérése szerint az érintett hazai vállalkozások 44 százaléka gondolkodik hasonló lépésekről, különös tekintettel arra is, hogy szigorú elvárásokat fogalmaz meg és kötelező auditot ír elő számukra az orvostechnikai eszközök gyártásáról és forgalmazásról szóló uniós rendelet (MDR)
Bár a szabály alóli átmeneti felmentésről nemzeti hatáskörben dönthetnek az államok illetékes szervei, a Belügyminisztérium részéről mindezidáig nem történt ilyen intézkedés – ellenben például Lengyelországgal, ahol a cégek 85 százaléka mentességet kapott. A könnyítés lehetővé tenné, hogy a 2024. szeptember 26-án érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező vállalkozások a hazai egészségügyi ellátóknak beszállíthassák termékeiket.
A jövő évre prognosztizált három százalékos gazdasági növekedés új helyzetet teremthet – fogalmazta meg reményeit Rádai Tamás, és bíztató körülménynek vélte azt is, hogy Várhelyi Olivér személyében egy magyar lett az „Európai Bizottság egészségügyi minisztere.” Mint az ETOSZ igazgatója kiemelte, az egészségügyért és állatjólétért felelős biztos megbízólevele számos konkrétumot tartalmaz az orvostechnikai eszközökre és az eszközellátási hiányok és az eladósodás kezelésére vonatkozóan – egybecsengően a beszállítók érdekvédelmi szervezeteinek álláspontjával. Rádai úgy vélte, politikailag is kikezdhetővé teszi a biztos munkáját, ha saját hátországában nem kezeli az eladósodás problémáit.
Nem kapott érdemi választ a három szövetség azokra a levelekre, amelyekben a Kormányzati ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék figyelmét hívták fel a kórházi adósságok rendezetlenségére – derült ki a sajtótájékoztatón. Míg a KEHI jelezte, hogy a jogszabályok szerinti működést vizsgálja az ellenőrzések során, az ÁSZ arra tett ígéretet, hogy a jövőbeni ellenőrzések alkalmával vizsgálni fogja a kifizetetlenséget.
