Kórházi adósságrendezés pró és kontra
Február 14-én további közel 6 milliárd forintot fizettek ki az egészségügyi ellátás zavartalanságának biztosítása érdekében.
Miért van ott a tárgyalásokon a Belügyminisztérium?
Miközben a legnagyobb kórházi beszállítók félórás etapokban egymásnak adják a kilincset a Pénzügyminisztériumban a tavalyi kintlévőségük átbeszélésére, addig a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozó cégek egyelőre nem tudnak mást tenni, mint malmoznak. Többek között kiszolgáltatott helyzetük miatt sem nyilatkoznak a falakon kívül maradt kisebb cégek, de lapunknak sikerült megszólaltatni egyiküket. Králik Györgyöt, az Orgware Kft. ügyvezető igazgatóját, az Orvostechnikai Szövetség elnökét az Mfor kérdezte.
Míg a multi beszállítókat behívták tárgyalni, addig Önök semmilyen hivatalos értesítést, írásos tájékoztatást sem kaptak követeléseikkel kapcsolatban?
Semmilyet. Sajtóértesülésekből tudjuk mi is, hogy nem estünk bele a kormány által meghúzott, legalább 100 millió forintos lejárt követelések körébe, amely alatt a kormány nem tárgyal a beszállítókkal.
Van-e eszköz a kezükben, szóba jöhet-e bármilyen összefogás?
Összefogásról sajnos nem lehet szó, nagyon szigorúak a versenyszabályok. Minden cég saját maga dönti el, hogyan vészeli át ezt az időszakot, hogy mit lép, hogy milyen eszközöket választ. Még meg sem beszélhetjük ezt az áldatlan állapotot, mert ellenkezik a versenyjoggal. Minden felelős cég maga dönt, hogy tesz lépéseket, vagy nem. Úgy gondolom, hogy az egész helyzet kissé félelmetes. Ha végiggondoljuk, a közel 70 milliárdos adósság jó része közbeszerzésen alapuló tartozás. A közbeszerzést felügyeli az ÁEEK és a Miniszterelnökség, ezek után, amikor leszállítunk egy közbeszerzésen teljesített szolgáltatást vagy árut, akkor arra miképp lehet azt mondani, hogy engedjünk el belőle 20 százalékot? Az pedig már inkább a megfélemlítés kategóriája, hogy hányan ülnek a tárgyalásokon. Az még érthető, hogy ott van az ÁEEK és a PM képviselője, de nem értem, hogy a NAV és a BM (szerk.: Belügyminisztérium) tulajdonképpen mit keres ott?
OSZ: márciusban érkezhet a pénz
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Magyar Hangnak elmondta: körülbelül száz cég képviselőjét rendelték be a Pénzügyminisztériumba, ennyi olyan beszállító van, amelynek több mint 100 millió forinttal tartoznak. – A kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nagyobb cégek „elbírják” a húsz százalékos alkut. Megnézték a beszállítók kimutatásait öt évre visszamenőleg és ez alapján vonták le ezt a következtetést. Hogy miért épp öt évet, azt nem tudjuk, hiszen egy év alatt keletkezett adósságot próbálnak lefaragni. A tárgyalás módja egyébként nem az európai normákat idézi: bár cégjegyzésre jogosult képviselőket kértek tárgyalópartnernek, semmilyen papírt, előkészített megállapodást nem mutattak. A kormány illetékese annyit mondott, hogy fontolják meg az ajánlatot és elég szóban, telefonon visszajelezni. A tárgyalásoknak írásos nyoma nincs – fogalmazott Rásky.
Az OSZ főtitkára szerint egyébként a kormány ajánlata nonszensz, hiszen a jogi, számviteli háttér sem adott arra, hogy a beszállítók csak úgy elengedjék a tartozás egy részét. Ráadásul – hangsúlyozta Rásky László – amellett, hogy a beszállítók kénytelenek a pénzük után futni, december 31-éig be kellett fizetniük a kiállított, de nem rendezett számlák után is az áfát, ami körülbelül 20 milliárd forintot jelent. Szintén milliárdokban mérhető a cégek által évente fizetett társasági és iparűzési adó is.
A szervezet vezetője arra számít, hogy a kormány legalább részben kifizeti a tartozásokat márciusban.
Emmi közlemény: hatmilliárdot már kifizettek
Február 14-én – a már korábban az intézményekhez utalt dedikált források mellett – további közel 6 milliárd forint kerül kifizetésre az egészségügyi ellátás zavartalanságának biztosítása érdekében – erről döntött a pénzügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere.
Az egészségügyi szolgáltatók lejárt tartozásainak kiegyenlítésére a tárgyalófelek jóváhagyták azt a felosztási tervet, amelynek alapján azon szállítók követeléseit rendezik közel 19 milliárd forint összegben, akiknek a központosított adósságrendezési eljárás alá vont követelése nem haladja meg a 100 millió forintot, vagy a szállító állami, önkormányzati, illetve egyházi tulajdonban van – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében az Emmi.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő elindította a kiegészítő támogatási összegek utalványozását. A Magyar Államkincstár várhatóan szintén február 14-én intézkedik a kifizetésekről. A jóváhagyott javaslatban meghatározott összegeket a Korm. rendeletben meghatározottak szerint a NEAK a honlapján közzéteszi.
Még nem kaptak pénzt
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az állam még nem kezdte meg az úgynevezett kis kórházi beszállítók kifizetését. Rásky László szombaton az InfoRádiónak elmondta: majdnem 70 milliárd forint, tehát több tucat cég jövője a tét.
A nagyobb beszállítókkal történő tárgyalások hírét Rásky László is meg tudta erősíteni az InfoRádió érdeklődésére, azonban a hozzá érkezett visszajelzések alapján a kis kórházi beszállítók közül senki nem kapott még pénzt, nemhogy a teljes követelését. Mint fogalmazott, „tulajdonképpen az egészségügyi intézmények az idén lejáró tartozásaikat sem nagyon fizetik a beszállítóknak”.
Lista alapján fizetnek a főigazgatók
A Népszava által ismert kórházi listák alapján úgy tűnik, nem kaphatja meg valamennyi kis hitelező a neki járó teljes összeget.
pénteken nem sokkal a hivatali idő vége előtt a kórházfenntartó külön levélben tájékoztatta az intézményeket arról, hogy melyik kis hitelezőnek, konkrétan mennyit fizethetnek. Ezzel megkezdődik a kórházak által tavaly felhalmozott mintegy 70 milliárdos tartozás állami törlesztése. A célra mintegy 19 milliárd forintot szán a kormány. Az összeg nagyobb hányadát, 13 milliárdot a tavaly év végén már a kórházakhoz eljuttatott, úgynevezett strukturális átalakításra szánt keretből kell kiegyenlíteniük az adósoknak. Ezt a keretet egészítette ki pénteken további hatmilliárddal a kormányzat. Az érintett főigazgatóknak öt napon belül kell utalniuk.
Ennyiből egyszerűen nem lesz jó
A kórházak beszállítói tartozásai évről évre menetrendszerűen előkerülő témát szolgáltatnak, az egészségügyi eszközöket az intézményeknek eladó cégek hangosan panaszkodnak a lejárt tartozások miatt. A reklamálás vége mindig ugyanaz: az állam előbb-utóbb – inkább utóbb, mint előbb – fizet. Magyarországon annyira megszokhattuk már ezt a sémát, hogy akár azt is gondolhatnánk: ez a világ rendje, a kórházak szükségszerűen úgy vásárolnak, hogy nincs meg a fedezetük a beszerzésekre, írja az Index.
A valóság ezzel szemben az, hogy a kórházaknak a költségeinek fedezésére hivatott egészségbiztosítási rendszerből annyi pénzt kellene kapniuk, hogy abból állami pótlás nélkül is kijöjjenek. Vagyis ha ez rendszeresen nem sikerül (méghozzá nem is kicsit nem, éves szinten több tízmilliárdos hiányról van szó), akkor ott bizony valami baj van a rendszerrel. Az egész alapja természetesen az alulfinanszírozott egészségügy: mint az alábbi ábrán látszik
Magyarországon a területre fordított GDP-arányos közkiadás 5% körül maradt 2016-ban, miközben ugyanez európai uniós átlagban közel 8%, a fejlettebb országokban pedig a 9%-ot is meghaladhatja.
Érdemi javuláshoz éves szinten mintegy 800 milliárd forintot kellene még az állami egészségügyre költeni, magyarázta Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. A plusz ráfordítás egyébként részben meg is történik, csak nem a költségvetésből, hanem közvetlenül az emberek zsebéből, vagyis a magánegészségügyi költés lő ki: Magyarországon manapság már minden az egészségügyben elköltött 100 forintból 37-et a páciensek maguk fizetnek.
A WHO állásfoglalása szerint ha ez az érték meghaladja a 15 százalékot, az már veszélyes mértékű társadalmi egyenlőtlenségeket okoz az egészségügyhöz való hozzáférésben, és mivel nem jellemzőek a költségporlasztó magánbiztosítások, egy-egy megbetegedés komoly terhet jelent egy betegnek, illetve a családjának mondta Rékassy.
