hirdetés
2024. május. 05., vasárnap - Györgyi.

Az OECD Magyarországról

Konszolidáció és reform

Magyarországnak egyszerre van szüksége költségvetési konszolidációra és szerkezeti reformokra: ezek azonnal növelik a bizalmat és kamatcsökkentést tesznek lehetővé, és középtávon növelik az adók és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésének esélyét. Ha mindezt gyorsan és eltökélten kezelik, akkor a magyar konvergencia-folyamat ismét erőre kap, kiegyensúlyozottabb gazdasági fejlődésre támaszkodva - olvasható a nemzetközi Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)  Reformok a stabilitásért és a fenntartható növekedésért című tanulmánykötetében.

A szükséges szerkezeti reformokkal szemben Magyarországon nagyobb a politikai ellenállás, mint 1989 után, amikor a rendszerváltás széles nemzeti konszenzusra támaszkodott. Márpedig a reformhoz az ideológiai különbségek félretételére, sokpárti egyetértésre lenne szükség a politikai pártok és más érdekeltek között - írták az OECD elemzői. A szervezet szerint az, hogy kötelező tanácsadói funkcióval felruházott alkalmi tanácskozó testületek, amelyekben a kormányzat és a többi érdekeltek képviselői ülnek össze, "kritikus tömeget" képezhetnek a reformok mellett. Kitartásra van szükség - tették hozzá, nehezményezve, hogy az utóbbi 16 évben a közszféra hiányának átmeneti csökkenései, majd újabb növekedései hűen követték a parlamenti ciklusokat.

A szükséges államháztartási kiigazítás ára a lelassult gazdasági növekedés; Magyarország viszonylag nehéz gazdasági helyzetben van, ettől azonban a fő feladatok nem változtak: a közfinanszírozást rendbe kell tenni, gyorsítani kell a munkahelyteremtést és meg kell reformálni a társadakombiztosítást, együtt a költségvetési konszolidáció sikerre vitelével.

A legközelebbi feladat a költégvetési konszolidáció. Középtávon azonban a kormányzat teljesítményét nem csupán a költségvetési egyensúly puszta fenntartásán kell majd mérni, hanem a kiadások minöségén és a forrás, azaz az adórendszer hatékonyságán. Hatékonyabbá kell tenni a legfontosabb ellátórendszereket - az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a jóléti támogatásokat és az oktatást -, miközben csökkenteni szükséges az adórendszer torzulásait. Sok a teendő az üzleti környezet javításában és a közigazgatás hatékonyságának növelésében is. Mindezek - együtt a környezet védelmével - teremthetik meg a fenntartható növekedés feltételeit - vélik az OECD elemzői.

Az OECD tanulmánya akkor készült, amikor még napirenden volt a közfinanszírozás és a magántőke társítása a kötelező egészégbiztosításban. Az OECD szakértői megjegyzik: még nem lehet tudni, bebizonyosodnak-e az ilyen rendszer tervezett előnyei ott, ahol piaci versenyt teremtettek a kötelező egészségbiztosításban, nevezetesen Hollandiában és Szlovákiában.

Forrás: MTI

cimkék

hirdetés

Könyveink