Kik keresnek a legrosszabbul Magyarországon?
2016. január–februárban a bruttó átlagkeresetek 5,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, melyeket a vg.hu idéz.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,5 százalék volt, közli a lap.
2016. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 248 800 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek az információ és kommunikáció gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (489 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 800 forint). A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 136 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 10 300, illetve 10 000 forint.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 165 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, ami befolyásolta a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 172 600 forintra becsülhető. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 259 600 forint, írja a KSH.
