Kiegészít az ÁNTSZ
A 99 ezer évente előforduló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés az európai pont-prevalencia vizsgálat eredményeit alapul vevő becsült adat. Ugyanez a vizsgálat rámutatott arra is, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések prevalenciája a magyarországi aktív kórházakra vonatkozóan alacsonyabb, mint az európai átlag, közölte cikkünre hivatkozva az ÁNTSZ.
- Tesz a TASZ a kórházi fertőzésekről szóló adatok nyilvánosságáért
- Ma spórolnak a fertőtlenítőn, holnap nyögik a betegellátást
- ÁNTSZ: biztonságban vannak a magyar betegek
- Civil kurázsival jobb lehetne az egészségügy
- Szentes: Nem halnak meg többen kórházi fertőzésben, mint balesetben
- Kórházi járvány miatt zárták be a neurológiát az Uzsokiban
A Medical Online 2016. március 3-án „Ma spórolnak a fertőtlenítőn, holnap nyögik a betegellátást” címmel publikált cikket a Magyar Kórházszövetség XXVIII. siófoki kongresszusán elhangzottakról. Dr. Szilágyi Emese, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi és Kórházhigiénés főosztályvezető-helyettesének a kongresszus betegbiztonsági szekciójában adott tájékoztatásához a következő kiegészítést teszi az ÁNTSZ.
A konferencián elhangzott 99 ezer évente előforduló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés az európai pont-prevalencia vizsgálat eredményeit alapul vevő becsült adat. Ugyanez a vizsgálat rámutatott arra is, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések prevalenciája a magyarországi aktív kórházakra vonatkozóan alacsonyabb, mint az európai átlag.
A helytelen antibiotikum használat nem a kórházi fertőzések (NI) kialakulását „gerjeszti”, hanem hozzájárulhat a több antibiotikumnak is ellenálló (ún. multirezisztens) kórokozók kiválasztódásához. Az antibiotikumok használatára vonatkozóan valóban szükséges az antibiotikum alkalmazás oktatásának megerősítése, de ez világviszonylatban is probléma, nem csak hazánkban.
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy több országban alacsony az elkülönítésre alkalmas kórtermek száma, pl.: Lengyelországgal, Portugáliával, Szlovákiával és Szlovéniával együtt hazánk az alacsony elkülönítési lehetőségű országok közé tartozik, ennek tudatában szükséges bevezetni a kórokozók terjedésének megelőzésére szolgáló intézkedéseket, írja az ÁNTSZ.
Az alkoholos kézfertőtlenítő használata kiemelten fontos a gyakoribb kézmosásra való felhívás és a kézhigénia fontosságának tudatosítása érdekében csatlakozott Magyarország a WHO kézihigiénés programjához. Magyarország adaptálta a „Kézhigiéne az egészségügyi ellátásban” című WHO irányelvet, illetve bevezetik a WHO kézhigiéne fejlesztésére javasolt programokat, ennek megfelelően a fekvőbeteg-ellátó intézmények évente elvégzik és értékelik a kézhigiénés gyakorlatukat a WHO Kézhigiénés Önértékelő Rendszer (KÖR) alapján. Ezek szúrópróba szerinti ellenőrzése az egészségügyi hatóság által meghatározott munkatervi feladat részét képezi, közölte szerkesztőségünkkel az ÁNTSZ.
Az önértékelés évenkénti elvégzése, illetve az ennek alapján történő célzott kézhigiénés fejlesztés kiemelt szerepet játszik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorításában, a betegellátás minőségének javításában, hiszen a helyes kézhigiénés gyakorlat elsődleges, bizonyítottan hatásos, egyszerű és költséghatékony módja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének.
A nosocomiális (kórházi fertőzés okozta) megbetegedések elleni hatékonyabb fellépés érdekében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (OIAB) bevonásával kidolgozta az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítására szolgáló szakpolitikai programot. A program társadalmi egyeztetés előtt áll.
