Ki fizeti a munkahelyi tesztelést?
Attól, aki nincs beoltva, sokszor rendszeres tesztelést várnak el, és az sem ritka, hogy a tesztelés költségét a dolgozókkal akarják megfizettetni. Ez azonban a TASZ szerint nem jogszerű.
Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint a munka törvénykönyve alá tartozó egyes munkakörökben, a járványhelyzet alatt jogszerűen kérheti a védettségi igazolvány bemutatását a munkáltató. A védettség igazolását semmilyen más módon nem kérheti a munkáltató, kizárólag az igazolvány bemutatásra kötelezheti munkavállalóit – vagyis akinek van igazolványa, azt már nem tesztelheti. A védettségi igazolványból megismert adatok kezelésére a különleges adatok adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazandók, írja honlapján a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A védőoltás mindenkinek önkéntes
A koronavírus elleni védőoltás a jogszabályok szerint ma mindenki, köztük az összes munkavállaló, a közalkalmazottak, köztisztviselők és egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévők számára is önkéntes. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató senkit nem kötelezhet arra, hogy oltassa be magát. A munkáltató azonban nemcsak úgy tud kötelezni, hogy szabályozást alkot, munkavállalóként könnyen szembesülhetünk azzal, hogy a munkáltatónk az oltás beadatására ösztönöz minket. Nem biztos, hogy az ilyen ösztönzés jogellenes: jogszerű lehet például, ha a munkáltató valamilyen előnyhöz juttatja azokat a munkavállalókat, akik vállalják az oltást. Jogsértő ugyanakkor, ha a munkáltató valamilyen szankciót kapcsol ahhoz, ha valaki nem oltatja be magát. Erről részletesen korábban itt írtunk.
A biztonságos munkakörülményeket a munkáltatónak a döntési szabadságot kevésbé korlátozó módon kell alkalmaznia, így lehetőséget kell adnia arra, hogy tesztekkel bizonyítsák a munkavállalói a fertőzésmentes állapotukat.
Kötelező munkahelyi tesztelés
Akinek azonban nincs védettségi igazolványa, azt álláspontunk szerint a munkáltató kötelezheti koronavírus-teszt elvégzésére – igaz, erről nincs egyértelmű jogszabályi rendelkezés. A munkajogi szabályokból, vagyis az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításának kötelezettségéből azonban az következik, hogy a munkáltatónak joga van tesztelni a munkavállalóit.
A munkáltatónak a tesztelés során is meg kell tartania az adatvédelmi követelményeket, tehát lépéseket kell tennie, hogy a teszt során keletkező egészségügyi adatokat illetéktelenek ne ismerhessék meg. Ha valaki megtagadja a teszt elvégzését, szankciókra számíthat: lehetséges, hogy fegyelmi eljárást indítanak ellene vagy igazolatlan hiányzásnak tekintik az adott munkanapot. Szélsőséges esetben, vagy többszöri megtagadás esetén elképzelhető, hogy a munkáltató megszünteti a munkajogviszonyt a teszt megtagadására hivatkozva.
Ha a teszt elvégzése nem kapcsolódik a biztonságos munkakörülmények megteremtéséhez, mert pl. a munkavállaló otthonról dolgozik, akkor a tesztelésnek nincs észszerű oka és így nem is jogszerű.
És ki fizeti?
A fentiekből következik, hogy a munkahelyi tesztelés költségeit a munkáltató köteles viselni. A jogszabály egyértelmű: a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. Ez független a munkáltató személyétől, mind az állami munkáltatókra, mind a magánvállalatokra vonatkozik.
Több olyan jelzés érkezett hozzánk, arról, hogy egyes állami munkáltatók önköltséges tesztet várnak el. A fentiek alapján azonban a teszt költségének áthárítása a munkavállalókra jogellenes. Ha ilyet tapasztalsz, keress minket a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címen, hogy ingyenes jogi segítséget nyújthassuk, közli a TASZ.
