Kétszintű biztosítási rendszer készül?
Úgy tűnik, maga a kormány is rátenné a kezét az egyre gyarapodó magán egészségügy-biztosítási szektorra, írja a Mérce.
Az egészségügy jelenlegi állapotát tekintve semmi kirívó nincs abban, hogy az orvosok magánpraxisban is dolgoznak kórházi munkájuk mellett – valószínűleg a környezet és a kereset is motiválóbb, mint a legtöbb állami kórházban. Az viszont már kérdéses, vajon az állami kórházak menedzsmentje terelheti-e szándékosan a betegeket a magánegészségügybe, írja az Index után a Mérce is a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvosai által alapított PraxisPont magánkórház indulása kapcsán. Mint vélik, a kormányzat szerint nem lehet az egészségügyet üzleti szempontok alapján működtetni, egészségpolitikája viszont egyre inkább erősíti a lakosság igényét a magánegészségügyi szolgáltatások iránt, azokat pedig egyre nehezebb helyzetbe hozza, akik csak a közfinanszírozott rendszert képesek igénybe venni.
Konkrét lépések is arra utalnak, hogy a kormány fizetőssé tenné az egészségügyet. Egy szolidaritáson alapuló egészségügyi rendszerben (ahol pénzügyi helyzettől függetlenül mindenki egyenlő ellátáshoz juthat) a közfinanszírozású ellátáson felül kiegészítő szerepe lenne a magánszolgálatásnak, jelenleg azonban a magánszolgáltatók egy párhuzamos rendszert állítanak fel a rossz minőségű állami egészségügy mellett, így aki tud, oda menekül. Csakhogy úgy tűnik, maga a kormány is rátenné a kezét az egyre gyarapodó magán egészségügy-biztosítási szektorra, hogy egy olyan kétszintes biztosítási rendszert hozzon létre, amelyben a jobb ellátás fizetőssé válna.
A 2019-es költségvetés ismertetésekor Varga Mihály bejelentette, hogy a a cafeteriajellegű juttatásokkal együtt az egészségbiztosítási ráfordítások adómentességét is megszüntetik – ez azonban nem azt jelenti, hogy az állam ezt a pénzt az állami ellátásba fektetné. A döntés mögött az a kormányzati szándék állhat, hogy egy állami biztosító céggel belépjen a magánbiztosítások piacára. Ebben az esetben az állami biztosító megkaphatná az adómentességet, azok a vállalatok pedig, amelyek eddig magáncégeknél vásároltak biztosítást alkalmazottaiknak, átvándorolnának ehhez az állami biztosítóhoz.. Az így létrejövő két lépcsős rendszerben tehát megmaradna a tb-hozzájárulások által finanszírozott állami egészségügyi ellátás, és létrejönne egy szintén állam által birtokolt magánbiztosítási keret, amely felárért gyorsabb és jobb minőségű ellátást biztosítana.
Mindenkinek joga van eldönteni, milyen ellátásban szeretne részesülni, csak a többségnek éppenségnek nincs pénze a jobb és gyorsabb magánellátást választani, írja a lap.
