Kérdésessé vált a reform?

A március 9-i, mindhárom kérdésben az ellenzék győzelmét hozó népszavazás következtében az Országgyűlésben hétfőn este megszavazott törvényjavaslat alapján április 1-től megszűnik a vizitdíj és a kórházi napidíj, ugyanakkor a vizitdíj bevezetése miatt megemelt szociális ellátások összege nem változik. Mindez érinti az öregségi nyugdíjminimumot, a nyugdíjminimum összege alatti nyugdíjakat, a nyugdíjszerű ellátásokat és a szociális ellátásokat, valamint a nyugdíjminimum kétszeresét nem meghaladó ellátások összegét. Az elfogadott módosítás azonban - a miniszterelnök és az egészségügyi miniszter korábbi bejelentésének megfelelően - nem  óhajtja pótolni az ágazatban kieső bevételeket. Horváth Ágnes miniszter keddre ugyan egyeztetésre hívta ez ügyben a szakmai szervezetek képviselőit, ám mint a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait követően elmondta, elsősorban a gyermekorvosoknak a vizitdíj bevezetése miatt nyújtott kompenzációját osztanák vissza. Ezt a szakemberek elutasítják, így elképzelhető, hogy egy ilyen döntést esetleg bíróságon támadnak majd meg.

A kormány tavaly február 15-én vezette be a a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, amely az egészségügyi miniszter összegzése alapján mintegy 60 milliárd forint bevételt (illetve megtakarítást) jelentett az ágazatban.  Vizitdíjból és a kórházi napidíjból éves szinten körülbelül 20-22 milliárd forint bevétel származott, az indokolatlan gyógyszerfelírás és orvos-beteg találkozók számának csökkenése további 40 milliárd forint megtakarítást hozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.
A törvénymódosítás szerint a korábbi jogszabályban meghatározott 20 kifizetendő alkalom feletti vizitdíjakat 2008. június 30-ig lehet visszaigényelni. A parlament felhatalmazza a kormányt, hogy dolgozza ki az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-ellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert, és az erről szóló dokumentumot idén április 30-ig terjessze a T. Ház elé. Ellenzéki politikusok szerint azonban félő, hogy mindez újabb kísérlet arra, hogy szakmai egyeztetések nélkül, átgondolatlanul döntsenek olyan elképzelésekről, amelyek az ágazat egy-egy kiemelten fontos területét jelentik.

Mint emlékezetes, a február 11-én elfogadott és 18-án kihirdetett, azóta az Alkotmánybíróságnál több szervezet által is megtámadott egészségpénztári törvényt sokan azért (is) utasították el, mert a jogszabály elfogadását megelőzően nem volt vagy nem volt megfelelő az ágazati egyeztetés, társadalmi vita. Ezt a momentumot bírálta a többi között Sólyom László köztársasági elnök is, amikor első alkalommal, élve jogkörével, megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az eredetileg decemberben elfogadott jogszabályt. A március 9-i elsöprő erejű népszavazást követően többen, több fórumon utaltak rá, hogy az egészségbiztosítási törvényt a korábban elfogadott formában biztosan nem lehet végrehajtani. Mikola István volt miniszter, a Fidesz szakpolitikusa a Népszabadság nemrégiben megtartott II. Egészségbiztosítási Konferenciáján például úgy fogalmazott: az ügy léket kapott, ebben a ciklusban már biztosan nem lehet megvalósítani a kormánypártok elképzelését.

Akkor úgy tűnt, a szocialistákat nem rendítették meg a történtek; Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke e rendezvényen például cáfolta, hogy koalíciós feszültségek volnának a népszavazás miatt, s a pénztártörvény kapcsán úgy fogalmazott: félúton vagyunk. Szepesi András egykori miniszteri biztos, a Kórház című szaklap főszerkesztője már ekkor jelezte, "ha nem volna szó a törvényben kisebbségi magánbefektetőkről, a pénztártörvényt és annak következményeit tarthatnánk egy normális OEP-reformnak is." És nagyjából erre felelete azt Tukacs István szocialista képviselő, hogy "a szocialistáknak mindig is a területi elv és a szolgáltatásszervezés volt fontos, nem pedig a tulajdonviszonyok". Néhány nappal később biztossá vált: a látszólagos magabiztosság ellenére szocialista körökben nem szívesen vennének még egy népszavazási vereséget, amelyre nagy esély volna az Albert-házaspár kezdeményezésére összegyűjtött aláírások kapcsán. Megkezdődött a találgatás, végül többen, több helyütt nyilatkoztak arról, hogy a koalíciós partnerek a népszavazás hatására  megkezdték a tárgyalást; átgondolják, mit és hogyan kellene módosítani a pénztártötvényen. Tukacs István finom jelzésénél kedden már keményebben fogalmazott Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, aki előbb a Magyar Televízióban, majd a stop.hu portálnak mondta el mintegy magánvéleményként azt, hogy "könnyen lehet, hogy az egészségbiztosítási pénztárakat nemcsak többségi, hanem teljes állami tulajdonban kell tartani." A liberális szakminiszter ennél visszafogottabban nyilatkozott, de ugyancsak kedden, újságírók előtt elismerte: "sokan gondolkodnak koalíciós körökön belül különböző megoldásokon. A befektetés szempontjából nehéz helyzetbe hozta Magyarországot a népszavazás eredménye. Értékelni kell a helyzetet, ezt teszik a koalíciós pártok is". 

Bár döntést egyelőre egyetlen kormányzati, szocialista, vagy koalíciós fórum sem hozott, a Magyar Rádióban szerda reggel már a liberális Béki Gabriella is - jelezve, hogy a kompromisszumból a szocialisták ki akarnak hátrálni - elképzelhetőnek tartotta, hogy új irányt vesz az egészségbiztosítási törvény. Arra a kérdésre, hogy ez kinek a kudarca volna, azt mondta: "ha bekövetkezik egy ilyen fordulat, azt sokan kudarcnak fogják értékelni. Azt gondolom, hogy adott esetben lehetne a realitásokkal való szembenézésnek is minősíteni."

A szocialisták március 29-i pártértekezletükön határoznak a pénztári törvény "finomításáról". A Fidesz szerint azonban a megoldáshoz közelebb juthatnánk, ha a jövő héten a parlamenti egészségügyi bizottság támogatná az ellenzéki pártok Orbán Viktor által már korábban beharangozott törvényjavaslatát, amely hatályon kívül helyezné az egészségbiztosítás átalakításáról szóló jogszabályt.

  Köbli Anikó

Szétosztják a gyerekorvosok pénzét?

A házi gyermekorvosok vizitdíj-kompenzációját osztják szét az összes háziorvosi praxis között; arról, hogy ez milyen elvek szerint történjen, még folynak a tárgyalások - mondta el Horváth Ágnes egészségügyi miniszter kedden, Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A tárca vezetője kora délutánra hívott össze egyeztetést a kérdésben.
Jelenleg mindösszesen annyi szabad forrás áll rendelkezésünkre, amit a házi gyermekorvosok kompenzációjára fordítottunk - havonta 280 millió forint - fogalmazott Horváth Ágnes. Mindez azt jelenti, hogy a praxisok a korábbi pénz körülbelül negyedéhez jutnának hozzá.