Kérdések az egészségügyről az Országgyűlésben
A háziorvosi, valamint az ügyeleti rendszerről, és a kórházak adósságairól is szó volt egyebek mellett a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.
DK: mikor alakítják át a háziorvosi ellátást?
Komáromi Zoltán (DK) a háziorvosi rendszer átalakításáról érdeklődött. Felhívta arra a figyelmet, hogy Magyarországon 891 háziorvosi körzet betöltetlen. Ez a praxisok egyheted része, azaz minden hetedik magyar polgárnak nincs állandó háziorvosa; csak idén 95 körzet üresedett meg. Szerinte az orvosi fizetések emelésével sem csökkent az háziorvoshiány, főleg azért, mert a fiatal szakorvosok bértámogatása több mint egymillió forinttal kevesebb, mint idősebb kollégáiké. Problémaként beszélt arról is, hogy olyan feladatokat kell elvégezniük, amit orvossal, orvosi fizetésért elvégeztetni luxus.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, míg a kormányzásuk elején 79 milliárd forint volt a háziorvosok támogatása, most 259 milliárd forint; egy háziorvosi praxis bevétele 2010-ben havonta 867 ezer forint volt, ez most több mint hárommillió forint. Közölte, fontos előrelépéseket értek el abban is, hogy az orvosoknak ne az adminisztrációval kelljen foglalkoznia.
Az MSZP az ügyeleti rendszer fővárosi átállásáról érdeklődött
Gurmai Zita (MSZP) aggasztónak nevezte, hogy Budapesten is át akarják alakítani az ügyeleti rendszert, mert a lakossági tapasztalatok jelentős anomáliákról szólnak az elérhetetlen ügyintézőktől kezdve a túl kevés ügyeleti pontig. A kormány új ügyeleti rendszere a fővárosban sokkal több ember egészségét veszélyeztetheti még akkor is, ha adott esetben Budapesten több ügyeletes kórház található, mint vidéken, vélekedett.
Rétvári Bence államtitkára azt mondta, Budapesten folyamatban vannak az egyeztetések, nyáron indul az új ügyeleti rendszer. Ismertetése szerint országszerte több mint 300 helyen biztosított az ügyeleti ellátás, az első hónapokban 306 ezer ügyeleti órát teljesítettek az orvosok, 312 ezer beteget láttak el.
Mi Hazánk: miért tesznek különbséget a betegek között?
Szabadi István (Mi Hazánk) elmondta, az országban több mint 3 millióan élnek ételintoleranciával, illetve -allergiával. A laktóz-, tejfehérje- és gluténmentes termékek azonban a többi élelmiszernél kétszer-háromszor annyiba kerülnek. Közölte, jelenleg az 1-es típusú és szövődményes II-es típusú cukorbetegséggel, liszt- és laktózérzékenységgel diagnosztizált betegek adókedvezményben részesülnek, de a többi cukorbetegnek és a tejfehérje-intoleranciában szenvedőknek adókedvezmény sem jár. Miért tesznek különbséget a betegek között?
Rétvári Bence államtitkár a tejfehérje-intolerancia kapcsán elmondta, nem a kazeinallergia, hanem az annak következtében kialakuló felszívódási zavar jogosíthat adókedvezményre. Hozzátette: az állam valamennyi cukorbeteg kezelését szolgáló gyógyszer árához hozzájárul.
DK: csődöt mondott az ügyeleti rendszer
Hegedüs Andrea (DK) szerint a kormány új ügyeleti rendszere csődöt mondott. Az alá az Országos Mentőszolgálat alá rendelték, aminek a saját alapfeladata ellátására sincs elegendő kapacitása, ezért az alapellátási ügyeletet olykor annak kipótlására használja, de a háziorvos nem mentőorvos, erre nincs kompetenciája. Pest megyében több mint egymillió emberre három ügyeleti pont működik, Szentendrén 100 ezer emberre jut egy ügyeletes orvos, közölte, hozzátéve: egyes önkormányzatok saját ügyeletet próbálnak szervezni, de beindult a szabad rablás is, magánügyeleteken olykor a sürgősségi ellátásért is fizetni kell. Mikor szánják el magukat arra, hogy mind a háziorvosi rendszert, mind a mentőszolgálatot alkalmassá tegyék az ügyeleti feladatok ellátására?
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a szocialisták kormányzása idején 27 milliárdot költöttek a mentőszolgálatra. Most ez az összeg 86 milliárd forint, azaz a háromszorosára nőtt. Az utolsó években a szocialista kormányzás idején nem is vettek új mentőautót, ezt követően cserélték le a teljes autóparkot, közölte. Morális mélypontként értékelte, hogy arra biztatták a magyar orvosokat, a saját esküjükkel szemben ne lássák el a betegeket ügyeleti időben. Ez felelőtlenség, ez elfogadhatatlan, fogalmazott. Kijelentette: az új rendszer átláthatóbb, biztonságosabb, minden hívást rögzítenek, illetve azt is, ha elmulasztott hívást van.
Jobbik: az adósságfelhalmozás bizonytalanságot okoz az egyészségügyi ellátóhelyeken
Lukács László György (Jobbik) elmondása szerint az egészségügy legnagyobb baja a folyamatosan halmozódó intézményi tartozásállomány: ez már a 100 milliárd forintot is meghaladja. A kormány az elmúlt időszakban nem biztosította az egészségügy megfelelő finanszírozását, így lényegesen kevesebbet kapnak az intézmények, mint amennyi pénzre szükségük lenne a betegek ellátásra, mindez pedig bizonytalanságot okoz az ellátóhelyeken, mondta, feltéve a kérdést: tervezi-e a kormány a kórházi adósságok végleges felszámolását?
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: idén 3225 milliárd forint áll rendelkezésre egyészségügyi célokra, közel a háromszorosa annak, mint a mivel a baloldal kormányzott. Kiemelte, a baloldal kórházak bezárásával kezelné az adósságokat, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig a fizetős egészségügyet szorgalmazta; ezzel szemben a mostani kormány növelte a forrásokat és számos felújítást végzett az egészségügyben.