Kásler: Célszerű a tízparancsolat szerint élni
Hogyan értette a tízparancsolat és az egészség összefüggéseit? Erről is faggatta a Mandiner Kásler Miklós onkológus professzort, az Emberi Erőforrások Minisztériumának leendő vezetőjét.
(...) Ha nem is hívjuk szuperminisztériumnak, azt azért kijelenthetjük, hogy ez egy jó nagy szervezet. Hogyan fut neki egy ekkora minisztérium irányításának? Szintén orvos elődje, Réthelyi Miklós két évig bírta.
Az értékalapú tevékenységeket fogom összehangolni az élet legkülönbözőbb területeiről. Én erre vállalkoztam, erre kaptam felkérést. Az eddigi tapasztalataim, a képességeim, az információim és a munkatársaim segítségével ezt fogom végigvinni. (...)
Kísérletet fog tenni arra, hogy a most már külföldön praktizáló magyar orvosokat hazacsalogassa?
Igen, ugyanis itt a saját tapasztalatomra tudok hagyatkozni. Az Országos Onkológiai Intézetbe nagyon sokan visszajöttek külföldről, Nyugat-Európából vagy épp Amerikából, tehát nagyon jó helyekről is. Nos, ennek biztos nem a fizetés volt az oka, hanem az a lehetőség, hogy itt mindenki előtt teljesen szabad a pálya. Mindenki befuthatja azt a tudományos karriert, amire vágyik, esetleg erre még nagyobb is az esélye, mint Nyugat-Európában. Ne felejtsük el, hogy Nyugat-Európában hátrányok ezen a területen is épp úgy vannak, mint előnyök. Összességében, ha Magyarországon az egészségügyi dolgozók tekintetében az állandó támadások helyett a megbecsültség dominálna, ha az ellenzék nem a negatív kivételek kiragadásával foglalkozna, hanem azzal a tisztelettel, ami kijár azoknak, akik az életüket a többi embertársuk gyógyítására, életmentésére áldozzák, akkor ez sokat számítana az országhatárokon innen és túl dolgozó egészségügyi szakemberek számára egyaránt. Annak kimondottan negatív hatásai voltak, hogy most már két-három évtizede folyamatosan az egészségügyi dolgozók vannak pellengérre állítva.
Az igaz, hogy a magyar egészségügy egészének a negatív megítélése átragadt a benne dolgozó kivételes szakemberekre is.
Azt valóban jól látja, hogy nagyon káros hatásai vannak annak, amikor azokról az orvosokról, nővérekről és asszisztensekről beszélnek méltatlan módon, akiknél a munkaidőnek lényegében folyamatosnak kell lennie, legalábbis a készenlét szintjén mindenféleképpen. Hiába járt le egy orvosnak a munkaideje a műtét közben, nem dobhatja el a szikét. Az egészségügyben dolgozók önfeláldozását nem lehet figyelmen kívül hagyni! (...)
Milyen tervek vannak a budapesti fejlesztésekre?
Miután a kormány körülbelül ötszázmilliárd forinttal fejlesztette a vidéki ellátórendszert, most végre következhet a főváros. De ez nem feltétlenül csak Budapestet jelenti, hanem a központi agglomerációt is. Ez több millió embert fog érinteni. Három centrumkórház fog kialakulni, óriási összegekért, de további, több tucat egészségügyi intézménynek a felújítására és újak megépítésére fog sor kerülni. Egyvalamit kijelenthetek: Budapest egészségügyi ellátását a megfelelő szintre fogjuk felhozni. Egy olyan szintre, ami összehasonlítható lesz a tőlünk nyugatabbra élő emberek ellátásával is.
Már most, a következő négy évben?
Ez egy nyolcéves folyamat, 2026-ig fog lezajlani. Természetesen én is látom, hogy vannak olyan kórházak, amelyek nehezebb helyzetben vannak és azonnali segítségre szorulnak. A központi kérdés azonban mindig az, hogy a betegek legyenek ellátva. A súlypontokat így oda fogjuk helyezni, ahol e cél teljesülése érdekében szükségesnek látjuk.
Ha már a betegek ellátásánál járunk és ön szerint is ez a központi kérdés: nem lehetne megoldani, hogy a sürgősségin ne kígyózzanak rendre hatalmas sorok? Ez azért lényegesen hátráltatni tudja a betegek ellátását.
A sürgősségi ellátás nagyon gyors beavatkozást igényel, ugyanis sokszor valóban hosszú sorok várakoznak és az emberek közérzetét az is befolyásolja, hogy mennyit kell várniuk az orvosra. Ők a várakozást úgy élik meg, hogy kevés az orvos, pedig lehet, hogy nem erről van szó, hanem arról, hogy kevés a rendelő.
Az ön kinevezésétől sokan azt várják, hogy az Orbán-kormány nyolc év után végre a kellő súllyal fog nekiugrani az egészségügy reformjának.
Én nem látom azt, hogy az Orbán-kormány eddig ne helyezett volna kellő súlyt az egészségügy fejlesztésére. Nincs az egészségügynek olyan szegmense, ahol ne történtek volna változások. Jelentős változások. (...)
A sajtó erősen felkapta a tízparancsolat és a halálos betegségekről tett kijelentését. A tízparancsolat egyes parancsaiból mégis milyen megállapításokat lehet tenni a személyes egészségünkre vonatkozóan?
Ha valakit érdekel ez a kérdéskör, ajánlom a Nemzeti Nagyvizitet, ami egy hatkötetes sorozat. Több ezer oldal. Ott egy egész fejezetet szenteltünk ennek a témának. Mindenesetre a tízparancsolat egy tökéletes törvénykönyv, mert ha valaki betartja, akkor nem ütközik össze a törvénnyel. A tízparancsolat tökéletes etikai kódex is, mert ha valaki betartja, nem ütközik össze az embertársaival, a társadalommal. Végezetül pedig népegészségügyi program is, mert annak betartásával számos súlyos betegséget megelőzhetünk. Az józan ésszel is belátható, hogy célszerű a tízparancsolat szerint élni. Az ellenzéki sajtó heves támadásainak közepette én azt szeretném már végre valakitől hallani, hogy a parancsolatok közül melyik az, amelyik emberellenes? Melyik az, amelyik az ember hátrányát hangsúlyozza, bármiféle értelemben? Ezzel kapcsolatban írhat bármit az ellenzéki sajtó, minőségi jelzőket is ráaggathatnak, de ez ténykérdés. Egyébként az orvosok egy jelenetős része végtelenül fel volt háborodva azon, ahogyan ezt a kijelentésemet az ellenzéki sajtó interpretálta. Egyébként úgy vagyok vele, hogy minél megalapozatlanabb módon támadják ezeket a kijelentéseimet, minél nagyobb felhajtást akarnak köré keríteni, annál több ember kezd el ezzel a témával foglalkozni, olyanok is, akiket eddig ez az egész nem érdekelt. Így végső soron ez a támadás rengeteg embert a tízparancsolat felé terelt, aminek én kimondottan örülök. Ilyen értelemben hálás vagyok nekik, hogy kiszúrták ezt a témát.