Kártérítést kér egy nő a kiszakadt mellimplantátumának forgalmazójától
Összesen 1,4 millió forintos vagyoni és nem vagyoni kártérítés kamatostól történő megfizetését kéri egy nő a gödi székhelyű Vidal Medical Plasztikai Sebészeti Egészségügyi Szolgáltató Kft.-től a 2006-ban beültetett, majd 2009-ben kiszakadt mellimplantátuma miatt a Dunakeszi Városi Bíróságon csütörtökön kezdődött perben.
A nő mellébe a fővárosi Kontúr Klinikán egy Franciaországban gyártott, az alperes Vidal Medical kft. által forgalmazott PIP-implantátumot helyeztek be, de az három év múlva kiszakadt, ezért a felperesnek 2010-ben egy plasztikai sebésszel ki kellett cseréltetnie.
A per legfőbb kérdése, hogy eleve hibás implantátumot ültettek-e be, vagy az a "használat velejárójaként", esetleg külső behatás következtében sérült meg.
Az ügy előzménye, hogy mellimplantátumainak visszahívására kényszerült a francia PIP cég, miután egy vizsgálat kiderítette, hogy 2006-tól az implantátumokba az előírásoknak "legkevésbé sem megfelelő" szilikont töltött. A csalásra orvosok jöttek rá, miután szokatlanul sok nőnél szakadt el az implantátum, így utólagos operációra szorultak. A francia egészségügyi biztonságért felelős Affsaps ügynökség ezután rendelte el a termék visszahívását, illetve a forgalmazás leállítását, miközben az érintett nőket is értesítette.
Becslések szerint Európa- és Amerika-szerte több tízezer nőt érint az ügy (a dél-franciaországi cég 66 országba, közöttük Magyarországra is exportált, a kizárólagos hazai forgalmazó a dunakeszi bíróságon perbe fogott Vidal Medical kft.).
Az MTI információi szerint Magyarországon eddig csupán egyetlen érintett fordult bírósághoz, miután kicseréltette veszélyesnek minősített mellimplantátumát, és beperelte az első műtétet végző Kontúr Klinikát (az ügy a Fővárosi Bíróságon folyik).
A Dunakeszin most folyó perben az alperes, a forgalmazó Vidal Medical kft. jogi képviselője vitatta mind a keresetet, mind a kártérítési összeg mértékét. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy mivel eltérő volt a beültetett PIP-implantátumok összetétele, korántsem biztos, hogy hibás volt az a termék, amelyet a felperes kapott, mert a forgalmazás beszüntetése nem jelent egyet azzal, hogy minden, korábban beültetett PIP-terméket automatikusan ki kellett volna cserélni.
Azt sem tudni - jegyezte meg az ügyvéd -, hogy a felperes mindent megtett-e saját érdekében, például rendszeresen járt-e kontrollra, illetve hogy miért nem kért a forgalmazótól cserét.
A nőnek bizonyítania kellene, hogy valóban gyártási hiba következtében sérült meg az implantátuma - érvelt a Vidal Medical jogi képviselője. Azt is közölte, hogy mivel a gyártó cég már megszűnt, a magyarországi forgalmazó nem háríthatja tovább a felelősséget.
Megjegyezte azt is: a PIP-ügy körüli "sajtóhisztériát" kihasználva a tízéves garanciális kötelezettséget többen úgy igyekeztek saját javukra használni, hogy gyorsan kicseréltették egy nagyobb implantátumra a meglévőt.
A per tárgyát képező esettel kapcsolatban annak az aggályának is hangot adott, hogy túl sok a második műtét állítólagos 800 ezres költsége, illetve hogy a számlából nem derül ki egyértelműen: az implantátumcserével egy időben végzett hasfelvarrás ára vajon benne van-e ebben az összegben.
A felperes ügyvédje visszautasította a "hátsó szándékra" utaló megjegyzést, egyúttal orvosi véleményre hivatkozva kijelentette: a második műtétre a teljes sugárhosszban és vastagságban elszakadt, hibás implantátum cseréjére, a méretnagyobbításra orvosi indokok miatt volt szükség.
A bíró szeptember 27-re napolta el a pert, addig bekérik a PIP-implantátum beszerzésével és forgalmazásával összefüggő szakhatósági állásfoglalást, és beidézik meghallgatásra a felperest is.
