Kárpótlást adnának a járványos gyermekbénulás túlélőinek
Anyagi kárpótlást juttatnának Jobbikos képviselők azoknak az embereknek, akik 1931. január 1. és 1960. december 31. között járványos gyermekbénulásban betegedtek meg, és a megbetegedésük idején magyarországi lakóhellyel rendelkeztek.
Gyenes Géza és Kiss Sándor (Jobbik) javaslatának tárgysorozatba vételéről kedden tárgyal az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága.
A parlamenti előteterjesztés szerint a kárpótlás legkisebb összege valamennyi beteg esetében a minimálbér ötvenszerese lenne, amely az egészségkárosodás mértékének függvényében további összegekkel emelkedne.
Az alapösszeg negyedével többet kapna a beteg, ha az orvosszakértői szervezet 15-25 százalékban; a felével, ha 26-50 százalékig terjedő mértékben; 75 százalékkal, ha 51-75 százalékig, és 100 százalékkal, amennyiben az orvosszakértői szervezet 76-100 százalékig terjedő mértékben határozta meg az egészségkárosodás mértékét.
A kárpótlási igényt 2012. január 1. és 2012 . június 30. között lehetne benyújtani a Magyar Államkincstárhoz, és a törvény jövő január elsején lépne életbe.
A javaslatot megfogalmazó képviselők álláspontja szerint a kárpótlásnak minden, az adott időszakban járványos gyermekbénuláson átesett személy számára alanyi jogon kell járnia, és azt kérésének megfelelően egy összegben, vagy járadék formájában kellene számára biztosítani.
Gyenes Géza és Kiss Sándor szerint az utóbbi hat évtizedben az egymást váltó történelmi korszakokban sorra elmaradtak a szükséges beavatkozások, így a gyermekbénuláson átesett betegek rehabilitációja, amely alapjaiban befolyásolta állapotukat és hozzájárult az egészségük visszafordíthatatlan károsodásához. 1977 és 2000 között az állam jogsértő magatartása következtében nem volt a betegségcsoportra szervezett célzott rehabilitáció, nem volt megelőzhető pl. a betegség utóhatásaként jelentkező post-polio syndroma.
Az 1990 . évi népszámláláskor a fogyatékos személyek létszámát is felmérték. Akkor 368.000 személy volt fogyatékos, a népesség 3,5 százaléka. A fogyatékosok 40 százaléka, azaz 147.200 ember volt testi fogyatékos mozgássérült, közülük pedig 9.500-10.500-an "köszönhették állapotukat" a járványos gyermekbénulásnak.
A törvényjavaslat tárgysorozatba vétele mellett keddi ülésén azt is eldönti a parlamenti egészségügyi bizottság, hogy támogatja-e Gyenes és Kiss képviselőknek a kamarai törvény módosítására irányuló önálló javaslatát. Eszerint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett, és a szakképesítés megszerzése érdekében tanulmányait munka mellett már folytató egészségügyi dolgozók esetében a Magyar Orvosi Kamara lenne az illetékes szakmai kamara.