hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Kancelláriák csak a választások után?

Bennfentesek nyáron már konkrét kancellárjelöltekről beszéltek, ám egyre kétségesebb, hogy idén egyáltalán a döntés is megszülethet-e a kórházi kancelláriák felállításáról, írja a Magyar Idők.

Ónodi-Szűcs Zoltán nemrégiben a lapnak azt mondta, januártól működhet az új intézményirányítási rendszer, a háttérben azonban érdekviták zajlanak, amelyek miatt könnyen lehet, hogy a 2018-as választások utánra halasztják a bevezetését.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón ugyan egyértelművé tette: a kancellária-rendszer bevezetése eldőlt, Lázár János azt is hozzátette, hogy a témáról folyó vita „érzékeny szakaszban van”. A miniszter szavaiból, amelyekben a Klikre utalva főként a túlzott centralizációtól óvott, arra lehet következtetni, hogy nem feltétlenül ért egyet az egészségügyi államtitkárság által preferált modellel, amely szerint 8-10 kórház tartozna egy kancelláriához, vagyis a 104 állami kórházat mindösszesen nyolc-tíz kancellár vinné. A szervezeti felállásnál is kritikusabb kérdés azonban, hogy a tervek szerint gyakorlatilag megszűnne a kórházak gazdálkodási önállósága, jogilag pedig beolvadnának a tervezett kancelláriákba, emlékeztet a lap.

Az intézmények jelenlegi első számú vezetőit képviselő Magyar Kórházszövetség ugyan nyilvánosan csak egyetlenegyszer adott hangot egyet nem értésének, a háttérben azonban még alternatív koncepció is készült. Ez inkább megyei szintű kancelláriákat javasol, de úgy, hogy azok egy-egy megye teljes egészségügyi ellátásának szervezéséért felelősek legyenek a háziorvositól a szakrendelőin át a kórházi ellátásig.

A kórházvezetői lobbi súlyát mutatja, hogy legutóbb maga Lázár János is felvetette egy fél mondatban, hogy akár megyei szinten is meg lehetne szervezni a kancelláriákat.

(forrás: Magyar Idők)
hirdetés

Könyveink