Kampányban az egészségügyről
A MOK elnöke szerint a következő négy évben kivezethető és büntethető lesz a hálapénz, számol be a WebOrvos egy szakmai konferenciáról.
Az egészségpolitikában is mindenki ráfordult a választási kampányra, legalábbis ezt lehetett érzékelni a WebOrvos szerint a szakmai konferencián. „Idő hiányában" nem volt lehetőség kérdezni az előadóktól, és több unalomig ismert téma került ismét terítékre. Bátor hangvételű, kritikus referátum hangzott el Orosz Éva professzor asszonytól, aki élesen ellenpontozta az ágazat kormányzati kommunikációját. Szintén a bátrak táborát gyarapította Éger István, a MOK elnöke, aki úgy vélte, a következő ciklusra további béremelésekkel kivezethető lesz a hálapénz, és büntethetővé válik elfogadása.
Viszonylag szépnek látszik, hogy 2016 és 2018 között 70 százalékos béremelésben részesültek az orvosok, fogalmazott Éger István, rögtön hozzátéve: mihez képest látszik ez szépnek. A hazai bérintézkedések ugyanis devalváló hatással vannak az eddigi eredményekre. Példaként hozta fel, hogy egy szakmunkás minimálbére 180 ezer forint, egy kezdő orvosé pedig 255 ezer forint. Bár mérséklődött a külföldi munkavállalás, de nem szignifikánsan, ugyanakkor a belső migrációt senki nem méri, holott egyre erősödik a magánellátás, amely elviszi az orvosokat. A medikusok közül szinte minden második külföldön akar dolgozni, sőt, van, aki már a szakvizsgáját is ott szeretné megszerezni.
Hogyan hat az egészségügyi rendszer működése az egészségi állapotra? – tette fel a kérdést Orosz Éva professzor, az ELTE Társadalomtudományi Kar, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoport vezetője. A magyar egészségügyből történt "forráskivonás" következményeit vizsgálta előadásában rámutatva, hogy nem lehet csak az életmódot hibáztatni az elkerülhető halálozásért. Az OECD legfrissebb kutatását citálva elmondta, hogy a várható élettartam növekedésével 55,6 százalékban az egészségügyi kiadások hozhatók kapcsolatba, illetve az iskolázottság (198,8 százalék) és a jövedelem nagysága (17,6 százalék), míg a dohányzás, alkoholfogyasztás jóval ez alatt szerepel.
Azt is megállapította a kutatás, hogy az egészségügyi kiadások 10 százalékos növekedése 3,5 hónappal növelte a várható élettartamot. Még súlyosabb megállapítást is tett: a 2011-14-es időszakot tekintve ha legalább elértük volna Csehország egészségügyi teljesítményének a színvonalát, akkor körülbelül 70 ezerrel kevesebb 75 évesnél fiatalabb honfitársunkat veszítettük volna el. Átfogó helyreállítási program van szükség Orosz Éva szerint, mert úgy véli, ma már összeomlott rendszerről beszélhetünk.
