Jelenleg nincs szabályozás a gyermekek hallásának védelmére
Széleskörű kutatómunkát végeztek a gyermekrendezvények zajterheléséről, és javaslatot dolgoztak ki a rendezvények hangerősítésének szabályozásáról.
Visszafordíthatatlan hallásromlással fenyegetik a gyermekeket a különböző szabadidős (gyermek)rendezvények, koncertek, mozik, színházak, illetve a nagy hangerejű zene rendszeres hallgatása az egyéni zenelejátszókon. A WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb, a társadalmakra legnagyobb terhet rakó fogyatékosság a világon, közölte a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületével együttműködve rövid szimpóziumot tartott a gyermekek hallásvédelméről, hallásnevelésükről. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet erre a világszintű problémára, illetve, hogy ezek a zenés rendezvények törvényileg szabályozhatóvá váljanak, mivel jelenleg a gyermekek hallásának védelmét Magyarországon semmilyen szabályozás nem biztosítja.
Az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága (MTA AOÁB) az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesülettel (OPAKFI) és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületével, illetve a Semmelweis Egyetem orvosaival együttműködve szakértői csoportokat alakított ki, kiváló szakemberek bevonásával, akik széleskörű kutató, felmérő munkát végeztek a gyermekrendezvények zajterheléséről, és javaslatot dolgoztak ki a rendezvények hangerősítésének szabályozásáról. Az orvoscsoport vezetője: dr. Hacki Tamás professzor, a Zaj-akusztikus csoport vezetője: dr. Arató Éva, az Informatikai csoportot dr. Márki Ferenc vezeti.
A zajártalom okozta halláskárosodás, ami aztán egy életen át kíséri az embert, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható, legfeljebb részlegesen kompenzálható hallókészülék segítségével. A hallószerv károsodásán kívül a zaj bio-pszichológiai negatív hatásai ismertek, ahogy a test számos funkcióját is befolyásolják a zaj okozta vegetatív hatások, így például a keringést vagy emésztést érintő megbetegedésekben is szerepük lehet. A környezeti zaj nem csak félelmet kelt, befolyásolja a pszichés és kognitív teljesítményt, így a figyelmet és a tanulást, a motivációt, az iskolai teljesítményt is. Tehát az egyre növekvő hangerejű zenehallgatás tendenciájának megállítása és visszafordítása a jövő generációit érintő társadalmi ügy.
A zaj-akusztikusok felmérései, az orvosok hallásvizsgálatai mind egyértelműen azt mutatják, hogy nagy hangerejű gyermekrendezvények kifejezetten gyakoriak. A rendezvények kiválasztásakor ügyeltek arra, hogy sokszínű legyen a vizsgált felhozatal (mozi, gyermek táncverseny, koncert, stb.), továbbá a feltételezett jelentősebb zajterhelést alapvető szempontnak tekintették. A zajterhelés a 25 mérésből 7 esetben „veszélyes mértékű”, 6 esetben „megfelelő” (azaz feltehetően nem halláskárosító), 13 esetben pedig „kockázatos” volt, azaz a 25 mérésből összesen 20 esetben lett volna szükség a gyermekek, illetve fiatalkorúak bizonyos mértékű (a zajterheléstől és célszerűen az életkortól is függő mértékű) védelmére.
A szakemberek a rendezvények 5 színből álló kategória besorolását javasolják, amelyben a zöld "megfelelő" max. 75 dB(A) hangnyomásszintre vonatkozik, a sárga "kis kockázatú" 75-80 dB(A), a narancs "kockázatos" 80-85 dB(A), a piros "nagyon kockázatos" 85-90dB(A), a sötét piros "veszélyes" 90-95dB(A), az e feletti pedig bordó "nagyon veszélyes”. Az egyes ajánlott kategóriahatárokat az életkor függvényében is behatárolták.
További információ: http://www.ovdafuled.hu/
