Iszapömlés: az ÁNTSZ és a zöldhatóság is vizsgálódik

Az OTH és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után Egyesület hétfői közleményében foglaltakra reagált. Abban azt írták: a szervezet a hatóságok segítségét kéri, mert szerintük az iszaptározókat szürkesalakpernyével fedik le, amely egy tanulmány szerint radioaktív, így veszélyeztetheti a környéken élők egészségét. Az egyesület azt kérte, hogy a hatóságok végezzenek újabb méréseket a sugárzásról és a katasztrófa során a környezetbe került mérgező anyagokról, továbbá az egészségre kifejezetten ártalmas nehézfémekről.

Az OTH közölte: az egyesület panaszlevelét kedden megkapták. Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) rendelkezésére álló információk szerint a szürkesalakpernyét a vörösiszap-tározó ideiglenes rekultivációjához hasznosítják, a végleges rekultiváció alkalmával termőtalajjal fedik, így akadályozzák meg a salak felporzását. Ugyanakkor tudatták azt is, hogy a panaszlevélben foglaltak alapján helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, és ezek lezárultával az OTH tájékoztatja az egyesületet.

Felidézték, hogy az Országos Környezet-egészségügyi Intézet elemezte az érintett és a közeli települések, Ajka, Somlóvásárhely, Somlójenő, Devecser, Kolontár, Apácatorna, Karakószörcsök, Kisberzseny és Tüskevár gyermek és felnőtt lakossága körében a szálló por és az egyes légúti megbetegedések gyakorisága közötti összefüggést a települések háziorvosai, gyermekorvosai által szolgáltatott betegforgalmi adatok alapján. Devecserben és Kolontáron a gyermekek körében szignifikáns összefüggést találtak a felső légúti hurut és az azonos heti szállópor- koncentráció (PM10) növekedése között.

Megjegyzik azt is, hogy a légúti megbetegedések gyakoriságának növekedése a határértéket meghaladó szálló por mennyiségével függ össze, és nem az összetételével. Több részletes analitikai vizsgálat igazolta, hogy az érintett térségben a szálló por összetétele lényegében nem tér el más hazai vagy külföldi település szálló porának fémösszetételétől, nem számítva a katasztrófát követő néhány hét szálló porának erős lúgos hatását. Ezeket a vörösiszap-katasztrófa után Devecserben felállított kormányzati egészségügyi szűrőközpont tapasztalatai is megerősítik, írták.

Az OTH kiemelte, hogy az elvégzett több ezer megelőző szűrővizsgálat során nem mutattak ki a katasztrófával összefüggő, hosszan ható egészségi problémákat, de a magyar népegészségügyi mutatókkal megegyezően magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, továbbá cukorbetegség előfordulását jelezték.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közleményében azt írta: sajtóhírek szerint Devecserben több betegnél higanymérgezésre utaló tüneteket állapítottak meg, ezért megkeresik az Ajka, Kolontár, Devecser térségében illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet, hogy a katasztrófa után a térségben összességében nagyobb gyakorisággal állapítottak-e meg higanymérgezést. Ezzel arra reagáltak, hogy az egyesület szerint a higany a gallium előállítása során, technológiai hiányosságok miatt juthatott a környezetbe.
A felügyelőség tájékoztatást kér arról is, hogy ezek a megbetegedések bizonyíthatóan összefüggésbe hozhatók-e a Mal Zrt. tevékenységével, illetve a bekövetkezett balesettel.

Közlésük szerint a timföldgyár ajkai telephelyén és a vörösiszap-tározók környezetében feltárt talaj- és talajvízszennyezés kármentesítésével kapcsolatban több részletes tényfeltáró eljárás van folyamatban, amelyek célja a terület szennyezettségének pontos feltárása, lehatárolása, így ennek eredménye egyben választ ad az egyesület által felvetett, és a zöldhatóság hatáskörébe tartozó környezeti szennyezettségre.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.