Hova fektessük a pénzünket? Minél messzebb, annál jobb

A jelenlegi gazdasági válság az eddig nagyon kedvezően prosperáló ázsiai régiót is sújtja, ám összehasonlítva a globális gazdaság többi térségével, Ázsia még a válság közepette is megőrizte a befektetők bizalmát, és jelentős növekedési kilátásokkal rendelkezik – fejtik ki az ING Investment Management vagyonkezelő szakemberei legfrissebb elemzésükben.

Ha hosszú táv, akkor fejlődő piacok, ha fejlődő piacok, akkor Ázsia

A jelenlegi globális gazdasági recesszió rávilágított az egyes fejlődő piacok közötti különbségekre, és az is láthatóvá vált, hogy a növekedési különbségek is fennmaradnak a fejlődő és fejlett piacok között. A világgazdaság kilátásai a következő néhány évre jelenleg nagyon borúsak, ám hosszabb (10-20 éves) távon a fejlődő régiókban magasabb növekedés várható, mint a nagy, fejlett piacokon.
Habár az ING Investment Management más fejlődő piacokban is lát növekedési potenciált, jelenleg Ázsia az egyetlen olyan piac, amely meggyőző és stabil alapokkal rendelkezik a hosszú távú befektetésekhez.

Miért jobbak az ázsiai gazdaságok?

Mindenképpen Ázsia mellett szól az a figyelemre méltó tény, miszerint – amellett, hogy nem innen indult ki a válság, sőt, „jó” körülmények között nagyon sok külső befektetést vonzott – Ázsia ma már 61 százalékkal járul hozzá a globális fejlődő piaci GDP-növekedéshez.
A térség olyan jelentős gazdasági „motorokkal” rendelkezik, mint Kína és India, a két legfontosabb fejlődő ázsiai ország. Jellemző rájuk, hogy helyi piacaik nagyon sokat fejlődtek, ezért relatíve ellenállóbban nézhetnek szembe a globális (fogyasztói) recesszió hatásaival. Ez különösképpen igaz akkor, ha a költségvetési helyzetük (államháztartás egyenlege és a fizetési mérleg) bíztató, azaz többletet mutat.

Csökken az export, mi húzza a gazdaságot?

India GDP-jének csak 23 százaléka, míg Kínának csak 32 százaléka származik az exportból. Az exportpiacok szűkülése miatt növekedési kilátásaik ezen országoknak is romlottak, ám nem olyan mértékben, mint a kisebb országoknak, amelyek függenek az USA-ba és más nagy országokba irányuló exportjuktól. Recessziós periódusokban a térség nagy országai a helyi infrastrukturális befektetések növelésével és a helyi fogyasztás erősítésével védekeznek (ahogy az USA is ezzel próbálja a válságot kezelni).
Az összes fejlődő piaci gazdaság közül most Kína tudja a flexibilis monetáris politika és a gazdaságstimuláló fiskális politika eszközeit a legsikeresebben alkalmazni, így bizonyosan a jövőben is a régió elsődleges motorja marad. Kína esetében fontos tény, hogy a térség népesség-növekedésének főszereplője, a jövőre vonatkozólag pedig ambiciózus beruházási tervekkel rendelkezik: a városokba 2020-ig több mint 250 millió embert szeretnének beköltöztetni.

Ami a lényeg: nem omlott össze a pénzügyi rendszer

Ázsia abban is különbözik az USA-tól és az EU-tól, hogy pénzügyi szektora sokkal egészségesebb. Nagyrészt az állam által kontrollált kínai bankrendszer nagyon kevés problémával küzd. A kínai központi bank expanzív politikája miatt a hitelezés jelentős növekedésnek indult az országban.
A fejlődő ázsiai régió az elmúlt évtizedekben felelős és következetes gazdaságpolitikát folytatott, ezért ma már csak kevésbé függ a külföldi tőkebefektetésektől. Ez a tartós fejlődés szorosabbá tette a fejlett gazdaságokkal a régió kapcsolatát, valamint ez a stabilitás tükröződik a térség átlagosan magasan prognosztizált P/E rátájában is (egy részvényre jutó éves vállalati eredmény), amit a következő 12 hónapra átlagosan 11,9-es értékre várnak. Ez Dél-Amerikára 8,8, míg a fejlődő európai régióra 4,2; az összes fejlődő országra pedig globálisan 9,3 a várakozás.

Fejlődő piacok: kétszeres növekedés hosszú távon

Az ING Investment Management elemzésének egyik legfontosabb megállapítása szerint hosszú távon a fejlődés hatására új jelenség alakulhat ki: az exportorientált kisebb gazdaságok függése a nagyobb, fejlett piacoktól megmarad, de a fejlett országok függése a fejlődőktől egyre jelentősebb lesz. Erre jó példa az, hogy tavaly a növekvő kínai nyersanyagimport hatására az árak az egekbe szöktek. De a német példa is érdekes, amely gazdaság a múltban fokozatosan csökkentette amerikai exportjának súlyát a fejlődő ázsiai országok javára, most azok fogyasztásának csökkenésével jelentős negatív hatással szembesült.
A már önmagukban is erős gazdasági térséget alkotó ázsiai piacok súlya a jövőben még inkább növekedni fog, és ennek hatására már nem csak a konjunktúrák idején lesznek fontos befektetési célpontok, hanem előkelő helyük megmarad a befektetői univerzumban: így a fejlődő piacok fontos célpontjai maradnak a kötvény- és részvénybefektetőknek is.
Ezt a stratégiaváltást pedig nem változtatja meg a globális recesszió és a pénzpiaci válság sem. Ez a tendencia tükröződik az ING Investment Managementnek a fejlődő országok átlagos, hosszú távú növekedési ütemére vonatkozó modelljeiben is, mivel a prognózisa szerint hosszú távon az USA 2,5 százalékkal, az Eurozóna 2 százalékkal, Japán 1,5 százalékkal, a fejlődő országok viszont 4,8 százalékkal fognak növekedni! Benczédi Balázs, az ING Investment Management magyarországi vezérigazgatója szerint „Ázsia 10-20 éves távlatban megőrzi a legnagyobb növekedési rátát felmutató régió szerepét”.

Ecoline (http://ecoline.hu)