hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.

Horváth Ildikó: Mintha gyorsvonatot szerelnénk menet közben

Az államtitkár szerint minden intézkedésnek a fejlődő, folyamatosan javuló egészségügyi ellátás irányába kell mutatnia. A Magyar Nemzet kérdezte.

(...) Ma Magyarországon az egészségügyben dolgozókban megvan a bátorság, kötelezettségtudat és áldozatvállalás ahhoz, hogy ha látnak valamit, amiben fejlődni kell, mernek változtatni: így lesz folyamatosan javuló az egészségügyi ellátás. Mindig lehet többet, jobbat teremteni. Szeretnénk ezúton is kifejezni a köszönetünket minden egészségügyi dolgozónak.

Miben nyilvánul meg ez a szemléletváltás?

– A kórházakat talán már nem is a kór, a betegség házainak, hanem egészségközpontoknak kellene hívnunk, amelyekben folyamatosan fejlődnek a gyógyítás módszerei, gondoljunk csak az egynapos sebészetekre. Az a célunk, hogy a magyarok biztonságérzete minél nagyobb lehessen az egészségügy terén is. De a legjobb az lenne, ha az életmódra odafigyelve megelőzhetnénk a betegségeket: sokat dolgozunk azért, hogy minél több legyen az egészségben eltöltött évek száma. (...)

Gulyás Gergely a 133. Kormányinfón úgy nyilatkozott, az orvosok is számíthatnak béremelésre. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetése szerint azonban kudarcba fulladtak a bértárgyalások. Van még esély arra, hogy 2022-ig emeljék az orvosok fizetését?

– A kormány valóban ígéretet tett arra, hogy ebben a ciklusban biztosítja a béremelést, ám konkrét összegeket még nem állapított meg. A feladatunk az, hogy a kamarával már megkezdett egyeztetéseket folytassuk és újra a kormány elé vigyük, hogy milyen béremelési szerkezetben lehet ezeket megvalósítani. Nagyon örülök, hogy mind a tárca, mind a MOK egyetért abban: a béremeléssel együtt meg kell szűnnie a hálapénznek, ami nyilvánvalóan nem azonnal történik, hanem folyamatként.

Napirenden van az újabb tiltakozó akciót kilátásba helyező közellátást végző fogorvosok bérrendezése?

– Igen, jogos igénynek tartom a kérésüket és elkötelezett a tárca abban, hogy ezt minél hamarabb megvalósítsa. Az a cél, hogy hasonló arányú és jellegű jövedelmet kapjanak, mint az alapellátást végző orvosok. (...)

A kórházi adósságállomány május végén 37 milliárd forint volt. A finanszírozási rendszer átalakítása mennyi idő alatt hozhat áttörést az intézmények gazdálkodásában?

– Jelentősen lelassult az adóssághalmozódás a tavalyi év hasonló időszakához képest. A finanszírozási rendszer rendbetétele hosszabb folyamat, de elmozdultunk abba az irányba, amely a kórházak valós költségeit veszi figyelembe. Számos előkészítő anyag megszületett, amelyek abban segítenek, hogy a finanszírozás teljes struktúrája átalakulhasson. A változás érdekében szorosan együttműködünk a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Kórházszövetséggel, illetve az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével.

A leginkább eladósodott intézmények élére költségvetési felügyelőket neveztek ki. Tőlük milyen visszajelzések érkeztek eddig?

– Az eladósodott kórházak valóban elkezdtek szigorúbb gazdálkodáspolitikát folytatni. A költségvetési felügyelők látják, hogy melyik probléma vonatkozik az adott intézményre és melyik rendszerszintű, utóbbiakat jelzik is a miniszté­riumnak. Igyekszünk olyan megoldásokat találni, amelyek a kórházak szakmai munkáját stabilan támogatják és elősegítik a költségvetés jobb betartását. Mindez az átalakítás olyan, mintha gyorsvonatot szerelnénk menet közben: a betegellátásnak mindeközben biztonságosnak és folyamatosnak kell lennie. (...)

A teljes interjú

Könyveink