Holttest, hálapénz, különleges betegségek (Bővítve!)

MSZP: döbbenetes eset a dél-pesti kórházban

Burány Sándor (MSZP) példátlan, a közvéleményt felháborító esetnek minősítette, hogy a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet egyik mosdójában többnapos holttestet találtak. Nincsenek szavak a történtek kommentálására, fogalmazott, kijelentve: a döbbenetes eset annak következménye, hogy a kormány évi 400 milliárd forintot von el az egészségügyből. Hogyan volt lehetséges, hogy napokig nem tűnt fel egy holttest egy kórházi mosdóban? Lesz-e átvilágítás a kórházakban?, sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte: azonnali és részletes vizsgálatot rendelt el a kórház, azt pedig egyelőre nem tudni, mennyi ideje volt a holttest a mosdóban. A holttestet az igazságügyi intézetben vizsgálják meg, a rendőrség idegenkezűségre utaló jelet nem talált. Visszautasította egyúttal az ágazati elvonásokról szóló szocialista kijelentést, majd hivatkozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésére, amely szerint 2010 után forrástöbbletek jelentek meg az egészségügyben.

Burány Sándor nem fogadta el az államtitkári választ, a Ház viszont jóváhagyta 106 igen szavazattal, 37 nem ellenében.

Jobbik: szüntessék meg a hálapénzt!

Lukács László György (Jobbik) a hálapénzről beszélt, az egészségügy egyik legvisszataszítóbb elemének nevezve azt, amelyre "üzletágak" épültek. A hálapénznek ma már semmi köze a hálához, sokkal inkább a félelem bére, fogalmazott, kritizálva a jelenlegi szabályozást, amely "legitimizálja" a hálapénzt. A Jobbik "hálapénztérképet" készített, amelyből kiderül, hol működik ez az intézmény, közölte, sürgetve a hálapénz megszüntetését legkésőbb 2020-ig.

Rétvári Bence államtitkár azt felelte: a hálapénz mindenkinek rossz, orvosnak, betegnek és az ellátórendszernek egyaránt, ezért a kormány úgy döntött, tenni fog ellene, elsősorban a fizetésemelések útján.

A Jobbik képviselője nem fogadta el az Emmi államtitkárának válaszát, de a parlament igen: 109 támogató szavazattal, 35 nem ellenében.

Kónya: hogyan fékeznék meg a különleges betegségek terjedését?

Kónya Péter (független) azt kérdezte: hogyan és mikor akarják hatástalanítani a "Magyarországon ketyegő halálos vírus bombákat"? Rámutatott: a trópusokra utazás és a bevándorlás hatására megjelentek eddig nálunk nem tapasztalt betegségek. Agyvelőgyulladást okoz egyes fertőző szúnyogok csípése, de egy maláriajárványra is lehetőséget látott a politikus.

Rétvári Bence örömét fejezte ki, hogy már az ellenzék is felismerte a kontroll nélküli bevándorlás egyes kockázatait. Fel kell mérni annak egészségügyi kockázatait is, hangsúlyozta, hozzátéve: ha az európaiak betartják a járványügyi intézkedéseket, akkor a bevándorlóknak is partnerként kell viselkedniük. Szólt az Országos Epidemiológiai Központ működéséről, ahol nehezen beazonosítható betegségeket mutatnak ki, de azon fővárosi kórházakról is beszámolt, amelyekben egzotikus betegségeket kezelnek. A legveszélyesebb kórokozókat négy órán belül ki tudják mutatni, és a betegeket izolálják.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban megtette ezt 103 igen szavazattal, 18 nem és 2 tartózkodó voks mellett.

Azonnali kérdések:

MSZP: nem működik az egészségügy

Tukacs István (MSZP) felszólalásában példákat sorolt az egészségügy anomáliáira és bírálta, hogy a közelmúltban két egészségügyi intézmény területén is holttestet találtak. A tárca vizsgálatát és a felelősök megnevezését követelte, szóvá téve, hogy a budapesti intézmény magát vizsgálja. Az egészségügyi intézményhálózat láthatóan nem működik, a tárca pedig eltolja a problémát, értékelt az ellenzéki politikus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a győri haláleset egy sportegyesületnek bérbe adott ingatlanban történt, amelyet nekik kell tisztázniuk, a budapesti eset kapcsán pedig azonnali és részletes vizsgálatot rendeltek el. Hozzátette: a kormány folyamatosan igyekszik megújítani a technikai felszereltséget és javítani a finanszírozást, emellett számos betegbiztonságot javító intézkedést hozott.

KDNP: hogyan változott a sürgősségi betegellátás helyzete?
    
Földi László (KDNP) a gazdaság növekedését emelte ki, és ennek is tulajdonította, hogy míg 2003-ban 1000 milliárd forint jutott az egészségügyre, addig 2010-ben 1400, 2014-ben pedig már 1800 milliárd forint. Ezzel összefüggésben a sürgősségi betegellátás helyzetéről, az eddigi és várható fejlesztésekről érdeklődött.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, hogy Budapesten tavasz óta jól működik a módosított szerkezet, emellett országszerte folyamatos az új osztályok kialakítása és a meglévők korszerűsítése. Mint mondta, a területi egyenlőtlenségek eltörlése céljával 11 megyében fejlesztették a sürgősségi osztályokat 6,5 milliárd forint értékben, emellett számos eszköz kötelező tartozéka lett az ellátásnak.