Alvás szövetség: hogyan kerülhető el az alvásdeficit?

G. Németh György a Magyar Alvás Szövetség elnöke mai sajtótájékoztatóján ismertette a 2025-ben induló Health System Hungary új munka- és foglalkozásegészségügyi programjot.

Erdélyi Alíz dietetikus, táplálkozástudományi MSc, az MDOSZ főtitkára az alvás és táplálkozás, illetve az alvás és a menopauza összefüggéseit elemezte. Az életmód mellett az alvásra számos tényező hatással van, a változókori hormonális egyensúly felborulásával az alvás „karmesterének” tartott melatonin termelődés is csökkenhet.

Bódizs Róbert alváskutató az alvás-ébrenlét váltakozásával, a cirkadián-ritmussal kapcsolatban rámutatott arra, hogy amennyiben felborul az alvásritmus, a szervezet deficitet szenvedhet. Ez különösen jellemző a több-műszakos munkavégzésben.

Az eseménynek külön aktualitást ad a 2024 szeptember 1-jétől érvényes változás a kötelező munkaalkalmassági vizsgálatokban. Eszerint az általános kötelező munkaalkalmassági vizsgálat megszűnik, azonban számos területen, például az éjszakai munkavégzésben továbbra is megmarad.

Az esemény célja az alvás fontosságának hangsúlyozása volt, különös tekintettel annak munkateljesítményre és egészségre gyakorolt hatásaira.

A kutatások egyértelműen igazolják, hogy a megfelelő alvás elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez. Az alváshiány károsítja a koncentrációt, csökkenti a reakcióidőt és növeli a stresszt, ami hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat hordozhat. A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis négyéves kutatása szerint a magyar lakosság 60%-a reggel fáradtabban ébred, mint ahogy lefeküdt, ami jelentősen csökkenti fizikai és szellemi teljesítőképességüket.

Az eseményen kiemelték, hogy a jó alvás és a munka közötti egyensúly megtartása különösen fontos a munkaadók számára is. Az új egészségprogram arra ösztönzi a vállalatokat, hogy támogassák dolgozóikat az egészségesebb életmódban, például rugalmas munkaidő vagy alvástámogató programok bevezetésével.

Nemzetközi kutatások is alátámasztják, hogy azok a munkavállalók, akik heti négy napot dolgoznak, átlagosan egy órával többet alszanak, ami javítja a munkával való elégedettséget és a termelékenységet. Az olyan országokban, mint Hollandia vagy Ausztria, ahol jobb az alvás és a munka egyensúlya, magasabb a munkavállalói elégedettség és alacsonyabb a stresszszint.

Az alvásproblémák kezelése hosszú távon hozzájárul a munkateljesítmény javításához, a krónikus alváshiány ugyanis komoly egészségügyi kockázatokat hordoz, mint például a szívbetegségek vagy a kognitív hanyatlás.