Hatékonyabb beszerzést hozhat a modellváltás?
A modellváltást követően az egyetem már nem köteles központosított közbeszerzési eljárás keretében lebonyolítani a kiemelt – eddig központosított eljárási körbe vont – termékek beszerzését, ugyanakkor önkéntes módon ez a lehetőség továbbra is megmaradt. A változás hatásairól és előnyeiről dr. Pavlik Lívia kancellár és dr. Farkas Dénes beszerzési igazgató beszélt a semmelweis.hu-nak.
A Semmelweis Egyetem 2021. augusztus 1-jét követően állami felsőoktatási intézményi szervezeti forma helyett közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működik tovább, ez pedig a beszerzési folyamatokban is változásokat hozott. Bár a modellváltást követően az egyetem már nem köteles központosított közbeszerzési eljárás keretében lebonyolítani a beszerzéseket, továbbra is a közbeszerzési törvény hatálya alatt maradt – emelte ki dr. Farkas Dénes, a Beszerzési Igazgatóság igazgatója, hozzátéve: eddig azért vonatkozott az intézményre ez a szabályozás, mert költségvetési szerv volt, a modellváltást követően pedig a finanszírozás formája miatt.
A Semmelweis Egyetemen folyó oktatás, gyógyítás és kutatás-innováció ugyanis döntő részben, 50%-ot meghaladó mértékben állami finanszírozásból valósul meg a modellváltás után is, ezért az intézmény egésze közbeszerzés-köteles maradt, hiszen közpénzt elkölteni csak a közbeszerzési törvény keretei között lehet. Változás ugyanakkor, hogy dönthetünk arról, egyetemi szinten saját hatáskörben bonyolítjuk le az ún. kiemelt termékek beszerzését, vagy az erre szakosodott központi beszerző szervezeteket vesszük igénybe. Költségvetési szervként utóbbi opció kötelező volt, most csak egyfajta lehetőség – hívta fel a figyelmet dr. Pavlik Lívia. A kancellár rámutatott: a Semmelweis Egyetem jogszabályi környezettől függetlenül egy nagy és bonyolult szervezet, ez pedig önmagában meghatározza nemcsak a beszerzési, de az ügyintézési folyamatokat is.
„Összetett intézmény vagyunk, amelyben a különböző területek felelős vezetői relatíve nagy felhatalmazással rendelkeznek, és ez nem véletlen” – emelte ki. Az egyetem decentralizált működése lehetővé teszi, hogy a döntések ott szülessenek meg, ahol ehhez a legtöbb információ áll a rendelkezésre, így a szervezeti egységeknek viszonylag nagy mozgástérük van a beszerzés tekintetében is. Ugyanakkor minden szakterületről nem állhatnak rendelkezésre információk a szervezeti egységeknél, ezért ennek az átfogó szakmai tudásnak centralizáltan, a központi szakigazgatóságoknál kell jelen lenniük – mondta el dr. Pavlik Lívia.
„A modellváltás könnyítéseket és számos lehetőséget is hozott számunkra, amelyekkel élhetünk, de nem szabad kidobni a fürdővízzel együtt a gyereket is. Vannak ugyanis olyan jól bejáratott beszerzési módozatok, amelyeket akkor sem szabad pályán kívülre helyezni, ha már nem szorítanak rá minket kötelező jelleggel ezek alkalmazására” – magyarázta. A modellváltással nem borultak fel a beszerzési folyamatok, nem arról van szó, hogy ami eddig fekete volt, az ezután fehér lesz és fordítva. Egyszerűen több dologban érvényesülhetnek a megfontolásaink, a döntési lehetőségekben sokkal inkább előtérbe kerülhetnek a saját szempontjaink – tette hozzá. A jogszabályi környezet változásával ugyanis az egyetem már nem köteles a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) és a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) rendszereivel együttműködni, azonban lehetőség van önként csatlakozóként igénybe venni ezeket az országos szinten központosított beszerző szerveket és azok szolgáltatásait.
Dr. Pavlik Lívia szerint például az egyetem könnyebben tud majd saját maga számára testreszabott kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatásokat beszerezni így, hogy már nem köteles a Nemzeti Kommunikációs Hivatalhoz (NKOH) fordulni ezekkel kapcsolatban, amelynek amellett, hogy hosszú volt az időigénye, szakmai hozzáadott értéket nem hozott az egyetem számára.
Ami a beruházásokat illeti, korábban minden 700 millió forint feletti infrastruktúrához kapcsolódó magasépítési beruházás esetén a Beruházási Ügynökséggel (BMSK Zrt.) kellett az egyetemnek együttműködni: ők beszerzési és bizonyos műszaki feladatokat is elláttak. A jövőben rájuk ugyanolyan lehetséges partnerként tekintünk, mint bármely más piaci szereplőre, és ha úgy gondoljuk, hogy náluk van meg a szükséges szakmai kompetencia, vagy bizonyos munkálatokban ők segíthetnék a legjobban az infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő beszerzési tevékenységünket, akkor hozzájuk fordulunk majd – mondta el a kancellár.
