Hány orvos dolgozik valójában Magyarországon?
A kérdés csak látszólag egyszerű, a Portfolio írásából pedig az is kiderül, hogy pontos válasz nem is feltétlenül adható rá.
A KSH STADAT adatbázisa szerint 2010-ben 33 943 orvos dolgozott Magyarországon, a legutolsó elérhető évben, 2017-ben pedig 39 132. A különbség: 5 189, így tehát akár hihető, hogy ez a szám mára már eléri a 6000-et. A kérdés csak az, hogy mit is fed le ez a szám, mennyire hihető, honnan származik, mi az adatforrás. A KSH definíciós tára szerint dolgozó orvos: "az orvosok országos nyilvántartásába felvett orvosok közül az, aki aktívan tevékenykedik" (térbeli és funkcionális megkülönböztetés nélkül).
Az ágazatért felelős minisztérium háttérintézménye, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Emberi Erőforrás-fejlesztési Főigazgatósága nemrégiben tette közzé az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer éves beszámolóit. Ez a rendszer regisztrálja a diplomákat, működteti az orvosok alapnyilvántartását, és az úgynevezett működési nyilvántartást.
Az alapnyilvántartásban szerepel mindenki, aki Magyarországon orvosi diplomát szerzett, vagy külföldön szerzett diplomáját honosították, és nem vonták be a diplomáját, valamint jó eséllyel életben van. Így e sorok írója is szerepel ebben a nyilvántartásban, bár már lassan 30 éve nem dolgozik orvosként. 2018-ban 56540-en szerepeltünk ebben a nyilvántartásban.
A szám folyamatosan nő, de ez semmit nem jelent. Pontosabb információt ad az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő orvosok száma. Tudni kell, hogy az orvosi diploma csak előfeltétele az orvosi munkavégzésnek. Ahhoz az kell, hogy az orvos működési engedéllyel is rendelkezzen, aminek feltétele, hogy orvosi gyakorlatot folytasson, és végezze el a kötelező továbbképzéseket, illetve szakképzésben részesüljön, magyarul szakvizsgára készülő rezidens legyen. A működési engedély általában öt évre szól. Ez a nyilvántartás a működési engedéllyel rendelkező orvosok számát mutatja, azaz nem azt mondja meg, hogy hány orvos dolgozik, hanem hogy hány orvos dolgozhat (na) Magyarországon. A dolgozó orvosok száma tehát maximum ennyi, vagy kevesebb.
Ez a szám nem egyezik a KSH statisztikájával, mert a KSH szerint 2017-ben a 32 543 működési engedéllyel rendelkező orvos közül 39 132 dolgozott. Kiderült azonban, hogy a KSH a dolgozó orvosok alatt az orvosok és a fogorvosok összesített számát érti. A fül-orr- gégész és a nőgyógyász nyugodtan összeadható, mert ugyanarra a diplomára (medicus uni-versalis) épített szakvizsgákról van szó, de a fogorvosképzés önálló kar, saját kurikulummal, és a fogorvosi diplomával (medicus dentalis) csak fogorvosként lehet dolgozni, általános orvosként nem. Ez az összevonás ellentétes a nemzetközi statisztikai gyakorlattal, és ha már így jártunk, akkor legalább ezt a definíciós tárban illene közölni. A nemzetközi statisztikákban (Eurostat, WHO) nem a KSH számai szerepelnek. Ez alapján az orvosok száma Magyarországon inkább átlagosnak mondható.
A működési nyilvántartásban szereplő orvosok száma tehát kevesebb, mint a KSH száma, de sajnos valójában több, mint a Magyarországon a betegellátásban ténylegesen dolgozó orvosok száma. Azonban aki szerepel a nyilvántartásban, az nem biztos, hogy Magyarországon dolgozik, és ha igen, akkor sem biztos, hogy orvosi munkakörben, és végképp nem biztos, hogy a közszférában dolgozik. A megszerzett engedély öt évre szól, és addig szerepel az orvos a nyilvántartásban, akkor is, ha külföldre ment, vagy közben elhagyta a gyógyító pályát. És hogy a külföld elszívó hatása nem a kerekítési hiba környékén van, hanem súlyos tényező, azt tudjuk.
