Hamarosan nem kell kézzel emelgetni a betegeket
Uniós források segítségével a száz állami fenntartású egészségügyi intézmény kétharmadában egységes ápolási eszközparkot alakítanak ki – jelentette be Kásler Miklós miniszter.
Az utóbbi időszakban a vidéki kórházakban jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, de volt, ami kimaradt. Ezek közé tartozik az egységes ápolási eszközpark beszerzése, amely uniós forrásokból most veszi kezdetét – jelezte a projekt indítását jelző csütörtöki szakmai konferencián dr. Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója. A XXI. századi munkakörülmények megteremtését eredményező projekt nyitó rendezvényén dr. Kásler Miklós professzor, az emberi erőforrások minisztere közölte, a magyar kormány az emberek jobbléte érdekében komplex programot indított, amely kiterjed az általa vezetett minisztérium minden területére. Az egészségügyben már körvonalazódnak az átalakítás lépései, amelyet meglátása szerint az egészségügyi dolgozók pontosan látnak, az emberek pedig érzékelnek. E komplex program része az az öt projekt – összesen 31 milliárd forint értékben –, amelyből nyolc milliárd forint jut az ápolás területére. Az egységes ápolási eszközpark kialakítása elnevezésű projektben 16 500 új eszközt-műszert szereznek be 71 ellátóhelynek – mondta a miniszter azt is jelezve, a program az eszközök mellé a velük dolgozó emberek számára megfelelő képzést is biztosít majd.
Mindennek szükségességét a többi közt dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökének szavai indokolták. Emlékezete szerint évekkel ezelőtt gyakorta előfordult ugyanis, hogy ha vásároltak-kaptak is az intézmények korszerű ápolási eszközöket, azokat a dolgozók nem ismerték, nem tudták használni, így nem egyszer letakarva álltak a folyosók végén vagy különféle elzárt szobákban. Márpedig a korszerű berendezések használata segít elkerülni a munkabaleseteket, a betegek emeléséből, forgatásából, mozgatásából fakadó krónikus megbetegedéseket, és akár a kiégést is.
Balogh Zoltán nemzetközi statisztikákat idézve közölte, Európában évente 8900-an vesztik életüket valamely halálos munkabaleset során; az egészségügy és a szociális ellátás a nagy kockázatú területek közé tartozik. Tovább növeli a rizikót az életkor és az éjszakai műszak: 18–24 év közöttiek esetén a baleset kockázata az átlag 1,4-szerese, míg a hetente legalább 20 órát éjszakai műszakban dolgozók esetén az átlag másfélszerese a baleset bekövetkezésének esélye.
Írországi adatok szerint az esetek 84 százalékában váz- és izomrendszeri problémák adódnak, 36 százalékuk pedig a stresszel, depresszióval, szorongással függ össze. Az USA-ban az ápolók másoknál 30 százalékkal többször voltak keresőképtelenek váz- és izomrendszeri gondok miatt, 38 százalékuk szenvedett már ilyen problémától, s az esetek 68 százalékában a keresőképtelenséget okozó betegség betegmozgatás következtében jött létre. Ezen amerikai felmérés is azt mutatja, hogy a betegek mozgatása 98 százalékban még mindig manuálisan történik – nem is véletlen tehát, hogy az ápolók 52 százalékának krónikus mozgásszervi baja van, s 12 százalékuk ezért hagyja el a pályát.
A betegek és dolgozók biztonsága persze összefügg a szakdolgozói létszámmal is. Január elsején a MESZK nyilvántartása szerint 122 047 ápoló dolgozott az egészségügyben – egyes korosztályokban olyan hiányokkal, ami pótolhatatlannak tűnik – közölte a köztestület vezetője egy a kilencvenes évekbeli nemzetközi tanulmányútjára is emlékezve. Az angliai kórház betegszobáinak mindegyikében voltak betegmobilizációs eszközök, s a falon azt olvashatták: „Ha nem használod, nem fizet a biztosító”.
