Érdemben rendezik az egészségügyiek anyagi helyzetét? (Frissítve!)

Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára expozéjában azt mondta: a javaslatcsomag összesen kilenc törvény módosítását tartalmazza. Megszokottnak nevezte, hogy egy olyan egészségügyi tárgyú törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé, amely az ágazat működését átfogóan szabályozza, de ezt nem egyszeri, "drámai" változtatásokkal, hanem lépésről-lépésre, a szakmai és betegszervezetekkel folyamatos együttműködésben kívánják elérni. Céljuk egy olyan átalakítás, amely a rendszert hosszú távon fenntarthatóvá teszi, a betegellátást nem veszélyezteti, hanem épp ellenkezőleg, az egyre jobb minőségűvé válik – jelezte.

Az államtitkár az egészségügyi salátatörvénynek nevezett előterjesztés legfontosabb elemei között említette, hogy tartalmazza az egyszeri és beépülő béremelés részleteit, amelyet idén márciusban a kormány és szakmai szervezetek közösen dolgoztak ki. Emellett a dolgozók önkéntes túlmunka-, ügyeleti és készenléti ügyeleti szabályozását egyszerűsítik, pontosítják. Az államtitkár szerint ugyanis a jogszabály jelenlegi formájában félreértelmezhető, visszaélésekre ad lehetőséget sok esetben a munkavállalók kárára. Halász János azt mondta, a mostani módosítással sikerült egy egyértelmű szabályozást megalkotni, amely kellő mértékben védi a dolgozókat, ugyanakkor mozgásteret biztosít az intézmények működésének fenntartására is.

A javaslat értelmében több szociális eljárás egyszerűsítésén is könnyítenének a jövőben. Ilyen a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a gyermekápolási táppénzre, valamint a baleseti táppénzre vonatkozó igények benyújtása és elbírálása, valamint az üzemi balesethez kapcsolódó jogosultság érvényesítése. Ezzel együtt viszont a biztosítottak a jövőben előleget is kaphatnak, amíg az elbírálás tart.
Halász János szólt arról is, hogy a módosítással erősítik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrző szerepét és szankcióit. Tartalmazza továbbá a javaslat a gyógyszer-hamisítási irányelv átültetését, legkésőbb 2013. január elsejéig.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a javaslat pontosítja az egészségügyi válsághelyzetről szóló szabályozást is. Ennek értelmében egészségügyi válsághelyzetet két esetben rendelhetnek el: természeti katasztrófa, illetve az egészségügyi intézmény működési zavara esetén. A javaslat szabályozza, hogy ha ezek az események egy vagy több megyére kiterjednek, kik jogosultak az egészségügyi dolgozók kirendelésére, illetve átcsoportosítására.

Az előterjesztés lehetővé teszi a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál helyi érdekképviseleti szerv létrehozását; ezen helyi érdekképviseleti szervek tevékenységét a központi gyakornokok, illetve rezidensek országos érdekképviseleti szerve koordinálná a jövőben.

Közös érdekünk, hogy egy "jól működő, színvonalas, hosszú távon fenntartható" egészségügyet hozzunk létre – fordult felszólalása végén a képviselőkhöz Halász János, azt kérve tőlük: érdemben vegyenek részt a parlamenti vitában és támogassák a javaslatot.

Fidesz: a javaslat leghangsúlyosabb eleme a bérrendezés

Kovács József, a Fidesz vezérszónoka az előterjesztés leghangsúlyosabb elemének a bérrendezésre vonatkozó megállapodás törvényi szintre emelését nevezte. Szerinte az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb bérrendezéséről, illetve a bérrendezés kezdetéről van szó. Ezzel a lépéssel megkezdtük egy adósság törlesztését, amellyel az ágazatban dolgozóknak, a társadalomnak és a betegeknek is tartozott a politika.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat módosítja az ágazati munkajogi szabályozást, az egészségbiztosítást érintően pedig meghatározza azt is, hogy a jövőben csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés, amely az átláthatósági kritériumoknak megfelel. Hangsúlyozta: módosítás meghatározza, hogy valós katasztrófa bekövetkezésekor, illetve intézményi működési zavar esetén ki jogosult az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetésre, valamit az egészségügyi dolgozók átcsoportosításának elrendelésére. Hozzátette: az előterjesztés pontosítja a fenntartó feladatait, illetve az állami fenntartásba kerülő intézmények körének jelentős bővülése folytán az állami fenntartásban levő egészségügyi intézmények fenntartói feladatainak megosztását.

MSZP: "mérgező uborkasaláta törvényről" van szó

Garai István Levente, az MSZP egyik vezérszónoka "mérgező uborkasaláta törvénynek" nevezte a javaslatot és arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatban "újabb gestapós módszerek" járulnak hozzá az orvosok elüldözéséhez. Ilyennek tartotta többek között a pihenőidő csökkentését, az ügyeleti és készenléti feladatok "megkavarását", a túlmunka díjazásának változásait, valamint azt is, hogy adott gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz kedvezményes rendeléséhez adott javaslat "megkifogásolása" esetén a társadalombiztosítási támogatás 150 százalékával akarják megbüntetni az érintett kollégákat.

Tukacs István, az MSZP másik vezérszónoka a bérkompenzációról azt mondta: az erre szánt 30 milliárd megléte kérdéses a költségvetésben, de a bérrendezés belső arányait sem tartják jónak, mert az az orvosokat részesíti előnyben a szakdolgozókkal szemben. Az egészségügyi intézmények fenntartásáról azt mondta: még mindig nem tudják mi a haszna az államosításnak az egészségügyi intézmények életében. A betegjogok ügyével kapcsolatban úgy vélte, nem hozzák jobb helyzetbe a mindig kiszolgáltatott betegeket. A katasztrófára való kirendeléssel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: a javaslatban az a félelem mutatkozik meg, hogy az orvosok és szakdolgozók távozása után lesznek olyan intézmények, amelyek nem tudják majd ellátni majd feladatukat.

Jobbik: a bérfejlesztés "tűzoltásra sem elég"

Gyenes Géza, a Jobbik egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy a béremelés egyeztetése "sajátságosan" folyt az érdekképviseletekkel, hiszen a kormányzat csak a tárgyalások végén "bökte ki", hogy mekkora lesz az erre szánt összeg. Kérdésesnek tartotta a bérfejlesztés forrását és kifogásolta arányait is. Úgy fogalmazott: ez a bérfejlesztés "tűzoltásra sem elég", és nem egy jól felépített, lépcsőzetes rendszerben történik.

Az ellenzéki képviselő, aki a Magyar Orvosi Kamara Országos ügyviteli vezetője is, arról is beszélt, hogy hétfőn 28 orvos jó hírnévről szóló igazolását írta alá, ők nyilvánvalóan "elkívánkoznak", és azok a rezidensek vannak benne nagyobbrészt, "akik ezt a nagy béremelést látszólag kiharcolták, ilyen végeredménnyel".

Kiss Sándor, a Jobbik másik vezérszónoka a gyógyszerhamisítási EU-s irányelv átültetése kapcsán azt mondta: Magyarországnak biztonságos gyógyszerellátási rendszere van, ezért mindent el kell követni ennek a kiváltságos helyzetnek megőrzéséért. Aggályosnak tartotta ugyanakkor, hogy ezt a területet miniszteri rendelet szabályozza.

LMP: az egészségügyi dolgozók a legkiszolgáltatottabbak

A legkiszolgáltatottabb munkavállalóknak nevezte az egészségügyben dolgozókat az LMP vezérszónoka az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetét rendező törvénycsomag általános vitájában. Szilágyi László arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Svájcban egy jól képzett ápoló több mint egymillió forintot keres, Ausztriában pedig 300-500 ezer forintot, addig Magyarországon 80-90 ezret. Megjegyezte, természetesen a svájci bérszínvonalat nem lehetne fenntartani Magyarországon, de a magyar fizetések megalázóan alacsonyak. Nincs perspektíva az ágazatban, életpályamodellre lenne szükség, hangsúlyozta.

Szilágyi László szerint krónikus a szakemberhiány az egészségügyben, ezért egyre nehezebb megszervezni a napi ellátást. Az ellenzéki politikus az egészségügyben létező, ám betöltetlen státuszok feltöltését szorgalmazta, amivel az ellátásbiztonság is biztosítva lenne.
Kritizálta a dolgozók pihenőidejének általa vélelmezett megsértését, üdvözölte ugyanakkor a gyógyszerhamisítás elleni jogharmonizációt.

Összegzése szerint az alapellátást kellett volna megerősíteni a kórház-államosítás helyett.

A törvényjavaslat általános vitáját az ülés levezető elnöke elnapolta, az a keddi ülésnap végén folytatódik.