Hálapénz és önkéntes orvosok
A fővárosi szülészeteken több tucat orvos és szülésznő önkéntes segítőként dolgozik, így tudja levezetni a szülést privát betegeinél. A kórház az orvosnak nem fizet semmit, az orvos a betegtől hálapénzt kap vagy számlára fizet. Mindezt egy 2005 óta élő törvény teszi lehetővé. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium azt ígéri, a fővárosi kórházak átalakításakor átnézi a zavaros jogviszonyokat is.
Az eredetileg nemes kezdeményezés ma a fővárosi szülészetek egy részén a privát betegek közkórházakban való ellátását leplezi. A magánpraxisban vagy magánklinikán dolgozó orvos önkéntes segítőnek áll be valamelyik kórházba. Saját rendelőjében végigcsinálja a terhesgondozást a várandós nővel, és amikor a szülésre kerül a sor, azt már a kórházban végzik el, ahol van aneszteziológus, személyzet, műszer, a komplikált esetekben pedig műtő. A kórház az önkéntes orvosnak nem fizet semmit, de az OEP-től megkapja a szülés költségeit fedező finanszírozást. Az orvos jobb esetben számlát állít ki a betegnek a szülés levezetéséért vagy egyszerűen hálapénzt kap borítékban – írja az Index.
A Nefmi szerint a szülészeti osztályok az önkéntes segítőket a létszámhiány enyhítésére, betegség vagy szabadság miatti helyettesítésre, a túlóraképződés elkerülésére szerződtetik. A tárca ugyanakkor válaszában elismerte, hogy az önkéntes segítők tevékenységének ellentételezéseként a kórház vállalja, hogy az orvosoknak "a magánpraxisuk keretében történő betegellátásához biztosítja az intézményi hátteret.” Az egészségügyért felelős államtitkársága azt ígérte, hogy a fővárosi kórházak átalakításakor jelenleg is folyamatban lévő kórház-átalakításokhoz kapcsolódó az egészségügyi dolgozók jogviszonyának átláthatóságát is kiemelt kérdésként kezeli.
"Azzal önmagában nincs baj, hogy a kórházakban önkéntes segítőket is lehet alkalmazni, csak azzal, ha ezt más viszonyok leplezésére használják" – mondta az Indexnek Kovácsy Zsombor ügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnöke. Ez a törvény eredetileg jó célt szolgált, a karitatív tevékenység lehetőségét teremtette meg, az viszont egyáltalán nincs rendben, hogy ez a szürke és feketegazdaságnak ad teret.
Kovácsy Zsombor szerint az ilyen megoldások nem jók sem az egészségbiztosítónak, sem a kórháznak. Az egészségbiztosító ugyanis így nem lát rá a valós betegutakra, nem tudja, honnan, milyen ellátási előzményekkel érkezik egy szülő nő vagy egy beteg a kórházba. Ebben az esetben a kórház sem tudja érvényesíteni minőségbiztosítási vagy költséghatékonysági elveit. A kórház például nehezebben tudja átlátni, hogy az önkéntes segítőként foglalkoztatott, választott orvos hogyan érkezik: nem volt-e egész éjszaka máshol szolgálatban, és erősebben megkérdőjeleződik, betartja-e a kórház működési rendjét. Ez a tisztázatlan helyzet nagyrészt az orvos érdekeit szolgálja, aki ezért paraszolvenciát kaphat, mondta Kovácsy Zsombor.
Ezeket a kiskapukat egyébként számos kórházban már évekkel ezelőtt bezárták. A jogszabályok kizárják, hogy a szülészeteken pénzt kérjenek azért, ha valaki választott orvosánál akar szülni. Sok kórházban meghatározták, hogy az orvosok az ügyeleti időn kívül nem is vezethetnek le szüléseket, az intézmény eszközeit nem használhatják automatikusan. Ezzel kizárták, hogy az nők fogadott orvossal szüljenek. A kérdés persze ettől megmarad: milyen lehetősége van így egy szülő nőnek arra, hogy a szülést mégis az az orvos vezesse le, akiben megbízik.
Kovácsy Zsombor szerint ezt a problémát máig nem sikerült megoldani. A szülés ugyanis speciális terület, fontos része a nő és az orvos között bizalmi viszony. A szülészorvos is különleges helyzetben van: állandó készenlétben kell állnia, és nem lehet őt szabályos munkaidőkeretbe szorítani. Ha egy választott orvos egy szülést éjszaka vagy karácsonykor vezet le, az egyértelműen túlmunka, amit a jelenlegi keretek között nem lehet honorálni. Jó lenne ebben végre összehangolni az orvos, a szülő nő és a kórház érdekeit, mondta Kovácsy Zsombor.
Erre tett kísérletet már 2005-ben a veszprémi kórház, amely próbálta legalizálni a szülés körüli viszonyokat. Háromoldalú szerződést kötöttek a kórház, a szülő nő és a kívülről érkező választott orvos között. A szülő nőnek akkor a fogadott orvosért – hangsúlyozottan számla ellenében – 100 ezer forintot kellett fizetnie. A szerződésben az orvosnak vállalnia kellett, hogy munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg, nem fogyasztott alkoholt, nincs kialvatlan állapotban, nincs fertőző betegsége és betartja az intézmény belső szabályait. Az orvosoknak az esetleges műhibák miatt felelősségbiztosítást is kellett kötniük.
Az ügyben 2008-ben vizsgálatot indított az akkor még létező Egészségbiztosítási Felügyelet. Végül nem szabtak ki bírságot a kórházra, mert a szerződésekben egyetlen olyan konkrét esetet sem találtak, amikor a fogadott orvos vagy a kórház bizonyíthatóan pénzt kért volna egy szülő nőtől.
