Háború a kardiópiacon

„Kiszervezéssel okozott milliárdos károk a közfinanszírozott szívkatéterezésben, avagy offshore lovagok az egészségügyben” – ez a címe annak a biliborogató elemzésnek, amely szakmai berkekben immár két hónapja kering. Bár a közérdekű bejelentésként az illetékeseknek – a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), az elszámoltatási kormánybiztosnak – elküldött dokumentum súlyos vádakat tartalmaz, mégsem kerekedett belőle botrány. Ehhez még az sem volt elegendő, hogy szeptember elején a Magyar Nemzet megszellőztette az ügyet. Holott a névtelenségbe burkolózó bejelentő nem kevesebbet állít, mint hogy két magánvállalkozás sokszázmillió forintos hasznot vesz ki a közfinanszírozott szívkatéter-laborok működtetéséből: elszámolási csalással, offshore cégeken keresztül történő beszerzésekkel.

Az intervenciós kardiológiával foglalkozó hazai szívgyógyászok névvel nem, de néhányan közülük inkognitójuk megőrzésével válaszoltak a HVG kérdéseire. Az összkép ellentmondásos. A magyarországi szívkatéterezés az utóbbi tíz évben európai színvonalúvá fejlődött – nemcsak a beavatkozások számát, hanem azok eredményét tekintve is. Ezzel a minimális műtéti beavatkozást igénylő eljárással nemcsak a szívet oxigénnel ellátó koszorúerek állapota vizsgálható, hanem az abban kialakult szűkületek tágítására, a vérrög okozta elzáródás megszüntetésére is lehetőséget ad ez a korszerű orvosi technológia. Ennek köszönhető, tanúsítják a KSH adatai, hogy az infarktus-halálozás az elmúlt tíz évben 32 százalékkal csökkent. Ehhez országszerte 16 szívkatéter-laborra van szükség (lásd térképünket), amelyek 24 órás ügyeletben fogadják a betegeket – valamint évi 25 milliárd forintra az Egészségbiztosítási Alapból, amiből a laborok működnek, és amiből a szükséges fogyóeszközök egy részét beszerzik.

A 16 laborból eddig hármat – a debreceni egyetemi klinikán, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban és a szolnoki Hetényi-kórházban – adtak magánműködtetésbe. Elsőként, éppen tíz évvel ezelőtt, a Cardiolab Kft. rendezkedhetett be a debreceni kardiológián. „Az intervenciós kardiológia akkoriban áldatlan körülmények között, egy nővérszobából átalakított helyen működött, Budapesten levetett berendezéssel. Az egyetemnek nem volt pénze a korszerűsítésre, új épületszárny megépítésére – mindezt több mint egymilliárd forint értékben egy befektető konzorcium hozta, amelynek a Cardiolab is tagja volt” – emlékezik vissza a kezdetekre Édes István professzor, a debreceni Kardiológiai Intézet vezetője. Bár a 11 évre kötött szerződés csak jövőre jár le, az egyetem már a tavalyi év végén közbeszerzést írt ki a labor működtetésére. Ezúttal nemcsak a helyben gyökeret eresztett Cardiolab jelentkezett, hanem egy kedvezőbb árajánlatot tévő konzorcium is. Végül az ajánlatokat érvénytelennek minősítette az egyetem – vagyis egyelőre minden maradt a régiben. A Cardiolab – amely 2004-ben a  BAZ megyei kórházba is beköltözött – tavalyi mérlege szerint a két katéterlabor működtetésével 2,1 milliárd forint bevételre tett szert, 824 milliós eredményt könyvelhetett el, és a korábbi évek eredménytartalékát is felhasználva félmilliárdos osztalékot fizetett ki. A Szűcs Róbert egykori szegedi kardiológus és felesége tulajdonában lévő cég már kezdetektől szép hasznot hozhatott: ez alapozta meg egyebek mellett a házaspár borüzletének a terjeszkedését. A villányi Wunderlich pincészetben Szűcsnek többségi tulajdona van, és már 2004-ben több mint 2 milliárd forintot fektetett a borbizniszbe.

A szolnoki Hetényi Géza Kórház 2007 végén keresett működtetőt már meglévő katéterlaborjához, amelyre egyetlen ajánlat érkezett. A nagyvonalúan 15 évre szóló szerződést a Balatonfüredi Állami Szívszanatórium kardiológusa, Apró Dezső nyerte el COR-A 1997 Egészségügyi Szolgáltató és Nyelvoktató Bt.-jével. A kisvállalkozás már a szolnoki üzletkötés előtt is figyelemre méltóan nyereséges volt: 60 millió forintos ráfordítással 183 millió forintos bevételt produkált. A 2008 során zrt-vé átalakult COR-A tavaly 675 milliós bevétellel, 324 milliós adózás utáni eredménnyel zárta az évet. Apró Dezső vállalkozásához, illetve személyéhez, közvetve, offshore hátterű cégek is köthetők: a DNS Invent Kft. és a Z&C Bt. szívkatéteres eszközökkel kereskednek. Ezek a balatonfüredi és a szolnoki kórháznak is adnak el a koszorúérbe ültethető, annak tágítás utáni visszaszűkülését megakadályozó fémhálót, úgynevezett sztentet. Vagyis Apró közalkalmazottként és vállalkozóként is az eszközbeszerzést befolyásoló helyzetben van, ám a HVG kérdésére, hogy nem tekinti-e ezt meglehetősen összeférhetetlennek, nem kívánt válaszolni. A szolnoki kórházat egyébként éppen néhány héttel ezelőtt sújtotta 900 ezer forintos bírsággal a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert több ponton is jogsértően, a versenyt korlátozó módon írta ki a pályázatot az egyszerhasználatos szívkatéteres eszközök beszerzésére. A kórház „irányított” ajánlatkérését jegyző főigazgatója történetesen az a Sélleiné Márki Mária, aki a minisztérium mindmáig egyetlen megnevezett jelöltje az OEP vezetői posztjára. (Idő közben a a kormányfő kinevezte a posztra - a szerk.) 

A kardiológus szakmában biztosra veszik, hogy a közérdekű bejelentés az összefonódásokat megelégelt egyik eszközkereskedő cégtől származik. A minisztérium vizsgálódik is az ügyben, ám amíg ez nem fejeződik be, csupán annyit közölt a HVG kérdésére: megengedhetetlennek tartja, hogy átláthatatlan hátterű cégek OEP-finanszírozást vegyenek igénybe. A rövid válasz rosszat sejtet, hiszen a finanszírozást a kórházak, és nem a velük szerződött szolgáltatók kapják. Más kérdés, hogy ami a vállalkozónak extraprofitot hoz, a kórházaknak sem ráfizetéses; alighanem ez a hazai egészségügya legbőkezűbben finanszírozott területe, ráadásul évi 10 milliárd forintot is meghaladó, külön érdekcsoportokat kedvezményező eszközbeszerzéssel jár.

Az OEP statisztikájából kitetszik, hogy valamivel kevesebb mint 14 ezer – előre tervezhető és akut infarktus esetén  sorra kerülő – sztent beültetésre 2008-ban több pénz jutott, mint a 35 ezer daganatos beteg sugárterápiájára vagy a 91 ezer agyérbeteg kezelésére. A finanszírozás egyik alapvető visszássága, hogy míg az előre tervezhető sztent-beültetésért 565 ezer forintot fizet az OEP, az akut infarktus ellátása 1,2 millió forintot ér. Mivel a ráfordítás különbsége ennél lényegesen kisebb, ezért a szolgáltatók – legyenek magán, állami vagy önkormányzati tulajdonban – igyekeznek minél több esetről igazolni, hogy akut ellátás történt.   

A közérdekű bejelentésben megszólított kardiológiai szakmai kollégium, s annak vezetője, Merkely Béla – aki egy személyben a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, tanszékvezetője, a kardiológiai társaság elnöke, az OEP szakmai tanácsadója, és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális szakfelügyelője – válaszközleményében csupán azt hangsúlyozta, hogy a katéterlaborok munkáját az infarktushalálozás csökkenése igazolja. A azonban megválaszolatlan marad, hogy mindez mennyiért, és mennyire átlátható módon.