Offshore cégek a szívkatéterezésben

Nem tartozik a rosszul finanszírozott beavatkozások közé a szívkatéterezés. A haszon azonban sok esetben nem a közkórházakat, hanem a magáncégeket gyarapítja. A szívkatéteres laborok egy jelentős részének ugyanis privatizálták a működtetését. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) körülbelül 25 milliárd forintot fordít évente szívkatéterezésre. Egy-egy nagyobb forgalmú labor éves finanszírozása pedig elérheti az 1,5-2 milliárd forintot.

Egy elemzői csoport megpróbálta feltárni a szívkatéterezés terén tapasztalható visszásságokat. Többek között azt, hogy az önkormányzati, illetve állami kórházak a maguk számára sokszor rendkívül előnytelen szerződéseket kötöttek azokkal a magánvállalkozásokkal, amelyeknek „kiadták" a szívkatéteres labor üzemeltetését. Megállapították továbbá, hogy a népegészségügyi szempontból is rendkívüli jelentőséggel bíró szívkatéterezésben - amely sokszor életmentő beavatkozást jelent - részt vevő magánvállalkozások hátterében offshore jellegű cégek is felbukkantak.

Az elemzés készítői megvizsgálták a szívkatéterezést biztosító magánvállalkozások jövedelmezőségét is. A mai magyar egészségügyi finanszírozás közepette meglepő eredményre jutottak. Az egyik ilyen cég a nyilvános adatok szerint 2009-ben 2,161 milliárd forintos árbevétel mellett 824 milliós eredményt produkált, s a jóváhagyott osztalék ötszázmillió forint volt. Egy másik 674 millió forintos árbevétel mellett 324 milliós eredményt könyvelhetett el, s 300 milliós osztalékot hagyott jóvá. Olyan cégeket vizsgáltak, amelyek árbevételének legalább a nagy része ebből a tevékenységből származott.

Az érintettek egy ügyvédi irodán keresztül, közérdekű bejelentésként eljuttatták az anyagot Orbán Viktor miniszterelnökhöz, az egészségügyi vezetéshez, az OEP-hez és számos minisztériumhoz. A dokumentum megállapítja: a privát laborüzemeltető cégek adózás előtti eredménye gyakran meghaladja a 40-45 százalékot. Ez azt jelenti, hogy száz forint közfinanszírozásból csak 55-60 forintra van szükségük ahhoz, hogy a betegeket ellássák. A maradék 40-45 forint az üzemi haszon. A magáncégekkel kötött szerződések áttanulmányozásakor kiderült az is, hogy sok esetben a teljes finanszírozásnak csak 15-20 százaléka marad az állami vagy önkormányzati kórháznál - amelyben a szívkatéteres labor található -, miközben annak kell biztosítania a műtéten kívüli fekvőbeteg-ellátás teljes költségét, az étkeztetést, a hotelszolgáltatást, azaz az elhelyezést, az osztályos gyógyítást, az esetleges intenzív ellátást, a laborokat, illetve az intézmény működéséhez szükséges igazgatási költség átalány jellegű részét is.

Az elemzés készítői állítják: a még nagyobb haszon érdekében gyakoriak a különféle „trükkök", noha a viszonylag magas finanszírozás elvileg bőven fedezetet nyújt a lehető legjobb ellátásra s a legjobb eszközökre. - Hogyan lehet spórolni a betegellátáson? - tehetjük fel a kérdést. Például úgy, hogy az eszközigényes, drágán ellátható beteget továbbküldik. Vagy azokat a pácienseket, akiknél több ér tágítására van szükség, nem egyszer, hanem kétszer operálják, noha egyszerre is elvégezhetnék a beavatkozásokat, így azonban a finanszírozás is duplán jár. A dokumentum szerint előfordul az is, hogy elavult vagy lejárt szavatosságú eszközöket használnak fel.

A szerzők magyarázatot adnak továbbá arra, hogy miként lehet sokkal több az OEP-finanszírozás, mint a valós költség. Az egyik ok, hogy az előre tervezett műtéteket is a több mint másfélszeresen finanszírozott sürgősségi szívkatéterezésként jelentik le. Ezt könnyen megtehetik, mert csak egy emelkedett enzimszintet mulató laborvizsgálat kell hozzá, amit az egyre érzékenyebb vizsgálómódszerekkel könnyű produkálni akkor is, ha a beteg egyáltalán nincs sürgősségi állapotban.

A szerzők azt remélik, hogy az egészségügyi kormányzat, illetve az érintett államigazgatási szervek kivizsgálják: érdekeltek-e ebben a helyzetben a szívkatéteres laborokat közreműködőknek kiszervező állami, önkormányzati kórházak vezetői, magas beosztású orvosai, minisztériumi, illetve OEP-szakértők, a folyamatot támogató vagy szótlanul tűrő szakmai vezetők.