Ha lesz bejelentő, lesz ÁSZ-vizsgálat is
Bár az orvoskamara minapi közgyűlése körül a tagdíjról esett a legtöbb szó, a viták valójában a gazdálkodás átláthatóságáról, ellenőrizhetőségéről szólnak. Lapunk információi szerint az Állami Számvevőszék több lehetőséget is lát arra, hogy vizsgálatával segítse a tisztánlátást.
Az orvoskamarai tagdíj néhány hete bejelentett emelése jó alkalmat kínált a fiatal doktorokat összefogó Magyar Rezidensszövetségnek, hogy ismét szóvá tegyék: átláthatatlannak tartják a Magyar Orvosi Kamara gazdálkodását.
A pályakezdő orvosokat tömörítő szervezet felháborodását nem is annyira a tagdíjemelés mértéke – havi 1700-ról 2300 forintra – váltotta ki, hanem ennek módja. A jövő év elejétől életbe lépő magasabb fizetési kötelezettségről ugyanis a MOK úgynevezett Területi Szervezeti Tanácsa döntött. E testület szavazati joggal rendelkező tagjai a területi szervezetek elnökei valamint a kamara elnöke, tanácskozási joggal felruházva azonban mindenki vihet magával még egy küldöttet a saját területi szervezetéből, de megjelenhetnek a testület ülésein – az utóbbihoz hasonló felhatalmazással – az országos elnökség tagjai is.
A Területi Szervezetek Tanácsát – amely az alapszabály szerint lényegében kézben tartja a kamara gazdálkodását, valamennyi pénzügyét, s arra is felhatalmazták, hogy döntsön a kamarai tagdíj mértékéről, fizetésének módjáról, s a kedvezményekről – a 2011-ben újrafogalmazott orvoskamarai alapszabályban hívták életre. S miközben küldöttközgyűlési kompetenciákkal ruházták fel, nem az országos küldött közgyűlés választja tagjait.
A tagdíj mértékéről minden esetben az országos küldöttközgyűlés dönt, válaszolta lapunk kérdésére Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökétől azt is megtudtuk, hogy a kamara gazdálkodását vizsgáló felügyelőbizottság rajta tartja a személt a tagdíjügyeken is, s bár nem kötelező, az MGYK évről évre könyvvizsgálóval is ellenőrizteti gazdálkodását. A MOK-nál kétszer nagyobb taglétszámmal működő Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tagdíjáról is az országos küldöttközgyűlés dönt, bár előtte – mondta el lapunkban Balogh Zoltán – az elnökségi elképzeléseket egyeztetik a tagozatvezetők tanácsadó testületével is. A döntés joga azonban kamarájuk legfelsőbb fórumát, a közgyűlést illeti.
A MOK tagdíjemelési ügye vélhetően azért szúrja a fiatal doktorok szemét, mert egy olyan testület döntött róla, amelynek tagjait – a rájuk ruházat egyéb feladatoknak is megfelelően – nem országos küldöttek választották, hanem egy-egy megye delegálta őket a testületbe. Kérdés, hogy vajon mennyire nevezhető demokratikusnak vagy akárcsak elegánsnak az a módszer, amely fontos döntésekből épp azokat zárja ki, akiknek érdekeit állítólag zászlajára tűzve képviseli.
Más ügy az orvoskamara egészének gazdálkodása, amellyel kapcsolatban szintén kifogással élnek a rezidensek. A MOK pénzügyei immár két éve szerepelnek napirenden, a transzparenciát, az átláthatóságukat kérik számon. Ezt tette egyébként a szakállamtitkárság is már tavaly, amikor 19 megyei területi szervezet pénzügyi elszámolásának ellenőrzése során 12-nél komoly hiányosságokat tárt fel. S bár a hiánypótló felszólításnak a kamara maradéktalanul eleget tett, az elősorolt hibák azt mutatják, hogy a pénzügyek kezelésénél nélkülözhetetlen precizitásnak, s jogszabályi ismeretnek híján vannak az érintettek. S ez egy többszáz millió forinttal gazdálkodó szervezet esetében megengedhetetlen.
A gondok vélhetően abból adódnak, hogy megoldatlan a kamarák gazdálkodásának átfogó ellenőrzése. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága legfeljebb a támogatásként átutalt összegek útját követheti nyomon a testületektől évente egyszer bekért beszámolók segítségével.
Holott átfogó ellenőrzést tarthatna az Állami Számvevőszék, pontot téve így a lassan két éve zajló vita végére. Mint azt az ÁSZ illetékese lapunk kérdésére levelében közölte az Állami Számvevőszék abban az esetben, ha a kamarák támogatást kapnak a központi költségvetésből, ellenőrizheti a szervezeteket. Ennek egyik feltétele egyébként a vizsgálat programpontként bekerüljön ellenőrzési tervükbe. Ezt ugyan módosítani kizárólag az Országgyűlés határozata alapján lehet, a közérdekű bejelentéseket azonban az ÁSZ minden esetben megvizsgálja.
