A minimálbér-emeléstől az eutanáziáig a Kormányinfón
Eutanáziáról, jelentős minimálbér-emelésről és a digitális állampolgárságról is beszélt Gulyás Gergely a Kormányinfón.
Jelentős minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés várható a jövő év elején, jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón csütörtökön. A tárcavezető úgy fogalmazott: az emelések mértéke "a legpesszimistább számítások szerint is" meghaladja majd az inflációt, és mind az állami szektort, mind pedig a nem állami szektort érinteni fogja. A bértárgyalások kapcsán a miniszter kifejtette, a kormány az elmúlt években mindig megvárta, amíg a felek megállapodtak és akkor "jogszabályi erőt adott e mögé"; elsősorban a munkaadók és a munkavállalók érdeke, hogy megállapodjanak. A "minimálbéremelés pártja vagyunk, de azt szeretjük, ha a munkaadók és munkavállalók között egyetértés jön létre", fogalmazott.
Gulyás Gergely kijelentette, hogy a 2024-es év a béremelkedések és a gazdasági növekedés éve lesz. A gazdasági növekedés az előrejelzések szerint a régióban nálunk lesz a legnagyobb.
Várhatóan a jövő héten nyújtja be a kormány a digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető elmondta, a cél, hogy az igazolvány ügyintézés és az elektronikus aláírás mobiltelefonon is megtörténhessen. A későbbiekben a magyar állampolgárok a közműszámláik befizetését tudják majd így intézni. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság már közép- és hosszú távon is versenyképes legyen, egyszerűsödjön az ügyintézés, és további leépítések lehessenek az állami bürokráciánál, feltétlenül szükséges a digitalizáció terén nagyot lépnünk előre, fogalmazott a miniszter.
| Nagy Márton: Jövőre 4 százalék körüli növekedéssel számol a kormány |
|
Az idén nulla és mínusz 1 százalék között alakulhat a magyar gazdaság éves teljesítménye; a kormány álláspontja világos: jövőre helyre kell állítani a növekedést, amelynek mértéke 4 százalék körül alakulhat, mondta a gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön Budapesten. Nagy Márton az Ébredés az inflációs sokkból című konferencián közölte, a kormány úgy gondolja, míg 2023 az infláció leszorításának éve, 2024 a gazdaság helyreállításának éve kell, hogy legyen. Várakozásaik szerint októberben az infláció 10,5-10 százalék körül alakulhatott, a pontos szám pénteken derül ki. A miniszter biztos benne, hogy novemberben már egy számjegyű lesz az infláció, amelynek mértékét decemberben 6-7 százalék, 2024 egészében pedig 5-6 százalék közé teszik. Nagy Márton kiemelte, a magyar gazdaság számára kulcs a fogyasztás helyreállítása, amelynek az alapját a reálbérek emelkedése adja. A fogyasztás visszaesése ugyanis negatívan érintette a belső értékesítésre termelő szektorokat és a belgazdaságban megvalósuló beruházásokat is. Hozzátette, hogy a magyar adórendszer is a fogyasztáson alapul, az áfabevételek meghaladják a szja-ból származó bevételeket. A miniszter szerint a magyar gazdaság helyreállításának egyetlen akadálya van: a Magyar Nemzeti Bank, amely magas kamatot tart fenn. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy a jegybankkal szemben más véleményen van a pozitív reálkamatról. Ez ugyanis a miniszter szerint káros a vállalkozóknak, mivel nem ösztönzi őket hitelfelvételre. A konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi és államháztartási szakosztályaival együttműködésben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete szervezte. |
*
„Ezúton szeretném ismeretlenül is megköszönni Gulyás Gergelynek, hogy jobbulást kívánt nekem és hogy bízik a csodákban” – válaszolt Facebook-oldalán Karsai Dániel a Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Gulyástól a csütörtöki kormányinfón a többi közt azt is megkérdezték, mi a véleménye az ügyvéd keresetéről, aki azért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy legyen joga az életvégi döntésekhez. A miniszter először azt mondta, hogy a kormány szerint az emberi életről nem az embernek kell döntenie. Majd később „jobbulást kívánt” az ALS betegségben szenvedő halálos beteg Karsainak, hozzátéve: „bízzunk a csodában”, idézi a hvg.hu.
Karsai posztjában a köszönet mellett megjegyzi, hogy döntéselméleti szempontból a csoda fogalmával nem tud mit kezdeni, hiszen az természeténél fogva meglepetés. „Úgyhogy köteles tisztelettel, de továbbra is követelem, hogy a kormány biztosítsa az életvégi döntéshez való jogot nekem és minden magyar állampolgárnak” – tette hozzá. Az ügyvéd egyben felhívta a „jogvégzett Gulyás úr” figyelmét arra, hogy téves azon szakmai álláspontja, hogy ember életéről ember nem dönthet. Az Alaptörvényben is foglalt emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jog ugyanis pontosan ezt jelenti.
„Végezetül felhívom Gulyás úr figyelmét arra, hogyha – nagyon helyesen – ellenzi a halálbüntetést, akkor az életbüntetést miért nem? Csak fizikai kínszenvedést tartalmazó és minden méltóságot nélkülöző létezés ugyanis nem más, mint büntetés. Az ilyen büntetés ellen viszont kötelező a fellebbezés lehetősége, ami csak az élet méltóságteljes befejezésről való döntés biztosítása lehet” – fejezi be gondolatait Karsai Dániel, aki álláspontját azzal a felméréssel is alátámasztotta, mely szerint a magyar lakosság négyötöde támogatja az életvégi döntésekhez való emberi jogot.
