Glasznoszty a gyógyszeriparban
Az orvosok végre tények alapján mérlegelhetik az egyes gyógyszerek előnyeit és hátrányait – írja az Origo azt kommentálva, hogy a cégek elkezdték nyilvánosságra hozni klinikai kísérleteik eredményeit.
Ami a gyógyszertájékoztatóban szerepel, sőt, még ami az orvosok számára írt ismertetőben áll, az is csupán a biztonságossági és hatékonysági adatok erősen fazonírozott változata. Márpedig a gyógyszer teljesítményével kapcsolatos teljes körű és objektív tudás híján az orvos is nehezen adhat számot betegének, miért jobb az általa javasolt pirula, mint egy cukortabletta.
A vizsgálati eredmények visszatartásának legveszedelmesebb következménye, hogy az engedélyező hatóságok – megfelelő tájékoztatás híján – néha olyan szerek forgalmazására ütik rá a pecsétjüket, amelyek titkolt egészségügyi kockázatokat rejtenek. A GlaxoSmithKline által Avandia néven piacra dobott, roziglitazon hatóanyagú diabétesz-gyógyszer, vagy a Merck által Vioxx néven forgalmazott celekoxib például szívkárosító hatással bírnak – ám ezt magukon a cégeken kívül senki sem tudhatta, mert az erre utaló statisztikák zárt fiókokban szunnyadtak, így azokhoz nemcsak a széles publikum, de maguk a szabályozó hatóságok se férhettek hozzá. És ezek csak kiragadott példák azon gyógyszerek hosszú sorából, amelyek úgy kerültek ki a patikák polcaira, hogy biztonságossági eredményeik egy része hétpecsétes titok maradt.
„A kérdés már nem az, hogy ezeket az adatokat nyilvánosság elé kell-e tárni, csak az, hogy miként” - fogalmazott a piac egyik jelentős szereplője az amerikai New England Journal of Medicine tavaly ősszel megjelent egyik cikkében. S csakugyan: az ilyen jellegű adatok publikussá tétele számos problémát vet fel – olvasható az origo.hu-n.
