Génkutatás a bíróságon: jogot szerezhet-e, aki csak kifigyelte?

A kilenctagú testület jelezte, hogy várhatóan csak egy szűken értelmezhető ítéletet fog hozni az ügyben és megpróbál kompromisszumra jutni abban a kérdésben, hogyan tegyenek különbséget a természetes és a mesterségesen előállított genetikai anyagok között.
A biotechnológiai ipar képviselői szerint a bíróság sokmilliárd dollárnyi befektetést riaszthat el, ha átfogóan értelmezhető verdiktet hoz a Myriad-ügyben. A hozzávetőleg 150 ezer kutatót és pácienst, valamint szervezeteket összefogó felperes csoport viszont azért harcol, hogy az emberi géneket, beleértve a mesterségesen előállítottakat is, ne lehessen szabadalmaztatni.

A felperesek 2009-ben a Myriadnak összesen kilenc olyan szabadalmát támadták meg, amelyek két emberi génre, a BRCA1-re és a BRCA2-re vonatkoznak. Ezek egyike a mell- a másik pedig a petefészekrákhoz köthető. A peres felek vitája lényegében arról folyik, hogy a két említett gén természetes képződmény-e avagy szellemi termék. Komoly kérdésként vetődik fel továbbá, hogy a gének szabadalomvédelme akadályozza-e a kutatást és okoz-e kárt a betegeknek.

Korábban egy szövetségi bíró arra a megállapításra jutott, hogy a Myriad által bejegyeztetett szövetségi szabadalmak érvénytelenek, ám a fellebbviteli bíróság ezzel ellentétes ítéletet hozott. Így került az ügy a legfelsőbb bíróság elé.

Az Obama-kormányzat, amely hivatalosan egyik fél pártját sem fogja, azt szorgalmazza, hogy az ügyben kompromisszum jöjjön létre. Washington álláspontja szerint a "szintetizált genetikai anyagok" szabadalmaztathatók, mert azok emberi találmányok eredményei. Az olyan eltávolított vagy izolált emberi DNS azonban, amelynek nem változtatták meg jelentősen szerkezetét, a kormány szerint nem védethető le.

Ha a bíróság végül erre, vagy ehhez hasonló álláspontra jut majd, akkor a Myriad több, a komplementer DNS-re (cDNS-re) vonatkozó szabadalma érvényben maradhat. Az amerikai szabadalmi és védjegyhivatalnál eddig több mint négyezer emberigén-szabadalmat jegyeztek be. A szabadalmak becslések szerint az emberi genom mintegy 40 százalékát fedik le.

A szabadalmak jogosságát vitató felperesek között található egyebek között az Amerikai Orvosok Egyesülete, az Amerikai Humángenetikai Társaság, az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) és James Watson, aki 1953-ban az azóta elhunyt Francis Crickkel együtt felfedezte a DNS kettős spirálját.