Kutatás
Fizikusok a kórházban
A sugárterápiának ugyan van jogi szabályozása, ám a nukleáris medicinában és a radiológiában nincs ilyen előírás, ezért nem is igénylik a fizikust.
Az orvosfizikus képzés az egészségügyi mérnök-szak egyik szakiránya volt, majd a fizikus képzés részeként vette át a TTK – beszél a kezdetekről Légrády Dávid egyetemi docens. A képzés indulásakor a tudást kellett behozni, illetve a szükséges laborműszerek beszerzése jelentett kihívást – teszi hozzá. Most 17 végzett hallgatóról, köztük 7 PhD-sről tudnak beszámolni Pesznyák Csilla egyetemi docenssel közösen, aki a sugárterápiás vonalat biztosítja az országban egyedülálló műegyetemi képzésben. A BME laborműszer-pályázatából pedig időközben a legszükségesebb műszereket is sikerült beszerezni – számol be Légrády Dávid, aki egyben a laborműszer projekt szakmai vezetője is.
Az orvosfizikus képzésre több hallgató villamosmérnöki BSc-vel jött, nekik egyáltalán nem okozott nehézséget a tantárgyak többsége, „bár kínlódtak az olyan tárgyakkal, mint például a kvantummechanika” – mesél első hallgatóikról Légrády Dávid. A Nukleáris Technika Tanszék docense úgy véli, mindannyian nagyon hasznos tudást hoztak be, egy vegyészmérnöki BSc-s hallgató már most részt vesz a radioaktív anyagokkal megjelölt gyógyszerek fejlesztésében, és munkájában már „szabadalom közelébe” ért. Érdekességképpen megemlíti, hogy gazdasági főiskolás jelentkezőjük is volt, akit a sok különbözeti tárgy sem riasztott el.
Pesznyák Csilla szerint sokan várták, hogy ez a képzés elinduljon. Az első generációból a végzett hallgatók fele doktorandusz lett, egy villamosmérnökük jelenleg a CERN-ben PhD-zik. Többen közülük az Országos Onkológiai Intézetben dolgoznak. Így tudjuk biztosítani a kapcsolatot a klinikummal – magyarázza a Nukleáris Technika Tanszék docense, hozzátéve, hogy egy részecskegyorsító 1 milliárd Ft-ba kerül, ezt az egyetem nem is tudná beszerezni.
– Ráadásul így a sugárterápiában a képzés minőségét is magasabb szinten tudjuk tartani, mint ha csak elméletet oktatnánk – mutat rá Pesznyák Csilla. Akik az Onkológiai Intézetben dolgoznak, már most segítséget jelentenek nekünk a képzésben, a gyakorlatok tartásával – említi még a sugárterápiás szakember. Abban reménykedik, hogy a nemrég átadott Q2 épületben található MTA Természettudományi Kutatóközpontba hamarosan érkezik egy olyan, kognitív folyamatok vizsgálatára képes, funkcionális MRI készülék, amelyet a műegyetemi kutatók is használhatnak. Addig az MRI diagnosztikai kompetenciát csak külsős előadóval tudják megoldani.
– Teljes generációs utánpótlásra van szükség az országban a sugárvédelmi szakemberekből – hangsúlyozza Pesznyák Csilla. „Majdnem a nulláról kell építkeznünk, mivel a kórházak, ipari létesítmények nem kapnak megfelelően képzett sugárvédészeket” – jelenti ki a szakember. Az orvosi fizikai szakirány indulásakor ugyan nem volt kimondott cél, de az elmúlt egy-két évben megfogalmazódott, hogy itt nagyon jó helyen lenne a sugárvédelmi szakemberek utánpótlásának központja, és a BME szívesen válna alma materükké, annál is inkább, mivel az országban máshol nincs akadémiai szintű képzés – állítják egybehangzóan a Nukleáris Technika Tanszék oktatói.
A cikk folytatása ide kattintva olvasható.
| Eszközpark |
|
A BME nagy technológiai igényű orvosi terápiás és diagnosztikai műszerei fejlesztése keretében sugárterápiás eszközöket, MR, CT és ultrahang-berendezéseket vásároltak, amelyeken a modern, háromdimenziós képalkotó-diagnosztikai eljárások műszereinek fortélyait sajátíthatják el a hallgatók. Az MR készülék működéséhez nagyon homogén mágneses térre van szükség, hogy felvételt lehessen készíteni – nyomatékosítja Légrády Dávid. A pályázatból most beszerzett készülékkel az összes felvételi technika gyakorolható. Darabjaiban vettek röntgenkészüléket is, ebből készítenek CT-t. Már használták az eszközöket egy Csontváry-festmény vizsgálatához, amikor a felső rétege alatti festékréteget vizsgálták és készítettek nagy felbontású felvételt. A demonstárciós ultrahang-készülékük leegyszerűsíti az UH képalkotási módokat, a nagyteljesítményű tomográfiás rekonstrukciós és megjelenítő számítógéppár pedig azt a kutatást támogatja, amely a grafikus kártyákon történő szimulációra irányul (CT, PET, brachyterápia). Pesznyák Csilla az új dozimetriai testfantomot mutatja be, ami sűrűségében az emberi szövetet utánozza, segítségével sugárterápiás kezelések minőségbiztosítását tanulhatják és kutathatják a hallgatók. Radiochromic önhívó filmeket is sikerült vásárolniuk, amelyeket Magyarországon ők használnak először, ehhez speciális szkkennert és szoftvert is beszereztek. „Mindezzel néhány új gyakorlatot tudunk kialakítani és megtanítani a helyes mérést, ellenőrzést – összegzi Pesznyák Csilla. Az oktatók több tananyag fejlesztésében is részt vettek. Még 2012-ben a SE Radiológiai Klinikájával közösen készült orvosi képalkotás tankönyv orvosoknak és fizikusoknak, a TTK e-tananyagfejlesztési pályázata keretében pedig új, elektronikus, sugárbiológiai jegyzet is készült. Ez olyan mértékű hiánypótlást jelent, hogy már az írás fázisában használták az orvosok és a rezidensek – számolt be korábban Lázi Márta a bme.hu-nak (a TTK dékánhelyettesével és a tananyagfejlesztési projekt vezetőjével készült interjú itt olvasható). |
