hirdetés

Ficzere: 4-5 milliárd forinttal emelkedik havonta az adósságállomány

Folytati kell a szakdolgozói béremelést, és rendezni a műszaki-gazdasági területen dolgozók jövedelmét – mondta a Növekedés.hu-nak Ficzere Andrea.

Mit vár Magyar Kórházszövetség az új kormánytól? A következő ciklusban milyen területeken kell megerősíteni a magyar egészségügyet?

Nagyon örültünk az orvosi béremelésnek és a paraszolvencia kivezetésének, ugyanakkor számos olyan lépés vár még ránk, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a rendszer zökkenőmentesen működjön. Egyik legfontosabb feladatunk a szakdolgozói béremelés folytatása, valamint a műszaki-gazdasági területen dolgozók jövedelmének rendezése.

Évek óta reméljük, hogy a finanszírozás az ellátás valós költségeire épül majd, és figyelembe veszi az ellátás minőségét, eredményét, valamint az intézmény progresszivitási szintjét. Nem kell minden ellátási formát (főleg a műtétes szakmák esetében) minden intézményben elérhetővé tenni. Kizárólag ott kell azokat végezni, ahol minden szükséges feltétel rendelkezésre áll - meghatározott éves beavatkozásszám, kellő számú és képzettségű szakember, megfelelő eszköz, infrastruktúra, finanszírozás.

Változtatni kell az intézményi kultúrán, a kommunikáción, és különösen nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésére, folyamatos továbbképzésére, mentális támogatására.

Szintén várat magára az intézmények működésével kapcsolatos hiteles információszolgáltatás. Ellenőrizhető és számonkérhető intézményi üzemeltetés kizárólag akkor várható, ha a menedzsmenti döntések strukturált módon és céllal gyűjtött adatokra támaszkodnak.

Szükség van ugyanakkor a betegek számára összegyűjtött valid információkra is, amelyeket jól érthető módon és megbízható felületeken kell közzétenni, segítve ezzel a lakosságot az egészségügyi problémáikkal kapcsolatos döntéseik meghozatalában.

Az év elején azt mondta, hogy az egészségügyi ellátórendszer, illetve a kórházak szempontjából a szakemberhiány a legnagyobb probléma. Ez a fejlett országok mindegyikére igaz, hiszen a társadalmak elöregedésével nő az igény az ellátások iránt. Ráadásul ez egy rendkívül munkaerőigényes terület, ahol egyelőre csak minimálisan lehet gépekkel kiváltani az emberi munkaerőt. Lát-e kitörési lehetőséget? Vannak-e olyan nemzetközi példák, amelyeket át lehetne venni? 

Változtatni kell az ellátás fókuszán, a kórházközpontú megközelítés helyett a prevencióra és az utókezelésre szükséges fektetni a hangsúlyt. Aktív kórházi ágyakon kizárólag azokat a betegeket kell kezelni, akiknek az állapota ezt megkívánja. Az utógondozást - ha lehetséges - a betegek otthonában, vagy az erre a területre szakosodott rehabilitációs, ápolási, esetleg krónikus ellátást nyújtó intézményekben kell végezni.

Ebben a folyamatban komoly segítséget nyújtanak az informatikai megoldások. Így a telemedicina különböző formái (távdiagnosztika, távfelügyelet, applikációk, betegportálok, okoseszközök stb.), a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek, amelyek alapvetően a gyors és pontos diagnózisfelállításban kapnak nagy szerepet, de a kórtermekben működő, az ápolószemélyzetet valamennyire helyettesítő robotok is a mindennapok részeit képezik már számos országban.

Az egészségügyben még mindig érvényben van a felmondási tilalom, amit a pandémia miatt vezetett be a rendvédelemhez hasonlóan a kormány. A MOK elnöke márciusban ennek feloldását szorgalmazta, ugyanakkor sokan attól tartanak, hogy ez esetben tömegével mondanának fel a kórházakban a dolgozók. Reális ez a félelem? Ha igen, adminisztratív eszközökkel meddig lehet, illetve érdemes tenni ez ellen, vagy van más megoldás is?

Ha ezt a kérdést pár hónappal ezelőtt tette volna fel, azt válaszoltam volna, hogy a covid fáradtság, a feldolgozatlan lelki traumák, valamint az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya valóban tömeges felmondást eredményezhet. Mára változott a kép. Túl vagyunk a pandémia nehezén, a kollégák valamennyire kipihenték magukat, javult az anyagi megbecsülés (főleg az orvosok esetében), illetve a lakosság is észlelte, mennyire fontos ellátó-, és védelmi rendszer az egészségügy. Így a betegek és a hozzátartozók is másképpen viszonyulnak az ágazati dolgozókhoz. Bár nyilvánvalóan lesznek kilépők, tömeges felmondásra nem számítok.

Nem hiszek a mesterséges fékben, amely csak ideig-óráig működik. Az a feladatunk, hogy olyan körülményeket teremtsünk a kollégáink számára, amelyek organikusan tudnak egyre több fiatalt bevonzani a rendszerbe, és csökkenteni tudják a más szektorba, esetleg külföldre távozók számát.

A bérek rendezésével véget ért a magyar orvosoknál az önkizsákmányolás kora, a doktorok már nem akarnak egyszerre több helyen is dolgozni. Így azonban a betegeknek az eddiginél is nehezebb lesz időponthoz jutniuk – erről Velkey György, a Kórházszövetség alelnöke beszéltaz őszi Medicina konferencián. Hogyan lehet ezt a dilemmát feloldani? Van-e gyógyír a várólistákra?

Nem hiszem, hogy azonnal végleges véleményt kellene formálnunk, hiszen idő kell ahhoz, hogy a rendszer megnyugodjon, és kiderüljön, milyen hosszútávú következménye lesz az orvosi béremelésnek. Szerintem nagymértékben személyiségfüggő, hogy ki hogyan viselkedik egy olyan helyzetben, amikor önmaga döntheti el, mennyit dolgozik a kórházi közösségért és a betegekért, illetve mennyi feladatot vállal egyéni szempontok alapján a magánellátásban, vagy esetleg tölti a megérdemelt pihenő idejét.

Az emberek alapvető személyiségjegyei nem változnak meg egy béremelés kapcsán. Ugyanígy intézménye és osztálya válogatja, hogyan változik az ellátott betegszám. Van, ahol a béremelés, valamint – a sokak által prognosztizált - következményes motivációvesztés ellenére is tömve vannak az osztályok, és az intézmény lehetőségeivel arányos számú beavatkozás történik.

Emellett szárnyal például a várólistaprogram, függetlenül attól, hogy mennyi a bér, és van-e paraszolvencia. Máshol teljes blokkot látunk. Az intézményvezetőknek meg kell tanulni újabb eszközökkel motiválni a munkatársakat.

Az viszont egyáltalán nem baj, hogy megszűnik azoknak a betegeknek az indokolatlanul gyors, esetleg teljesen fölösleges kórházi ellátása, akik otthonukban is jól kezelhetők, és akiket csak a szürke motivációs tényezők juttattak fekvőbeteg intézménybe.

A teljes interjút a Növekedés.hu közli.

(forrás: Növekedés.hu)
hirdetés

Könyveink

  • learn more SCID-5-CV (Strukturált klinikai interjú a DSM-5® zavarok felmérésére)

    A SCID-5-CV lépésről lépésre segít a klinikusoknak a DSM-5 diagnózisainak...

  • learn more Pszichiátria - másképp

    A szerző mindazoknak ajánlja könyvét, akik kapcsolatba kerültek a pszichiátriával, akár mint vizsgázók, akár mint terapeuták. A könyv...

  • learn more 150 EKG kérdés (javított kiadás)

    Bár a gyakorlat és a tapasztalat semmivel sem helyettesíthető, ez a könyv egy lépéssel közelebb áll a klinikai valósághoz, mint azok a...

  • learn more Nyílt lábszártörések

    A Traumatológia Témakörök sorozatban újdonságként egy monográfia is megjelent, mely egyben egy tudományos munka összefoglalója is. A 222 oldalas...

  • learn more Experimentally-Induced Paw Oedemas in Mice

    This monograph is the first one to give a general survey of the different mouse paw inflammation models. The first chapters deal...

  • learn more Vágy és hatalom

    E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...

  • learn more Funkcionális anatómia

    A tankönyv a hallgatók számára biztosítja azon az ismereteket, melyek elsajátítása lehetővé teszi a szakmai tárgyak megértését,...

  • learn more Idézetek, gondolatok az orvostudományról

    Mindnyájunk gondolatvilágának kialakításában jelentõs szerepet játszottak elõdeink, mestereink példái és tanításai, az...

  • learn more Odú vagy kelepce?

    Hogy kik is vagyunk, mit akarunk az élettől és mi a szerepünk a világban, azaz identitásunk, mindegyikünk számára fontos kérdés. Valódi önmagunk...

  • learn more Árpád-kori templomok - látvány térkép

    A magyar történelem, a honfoglalás után korszak –az államalapítás korának- ötvenöt szép és jelentős műemlékét mutatja be...

  • learn more Bevezetés a tanulás lélektanába

    A két kiváló pszichológus a szomszédos tudományágakból - a neuropszichológiából, az agykutatásból, a kogníciós és a mesterséges...

  • learn more Trauma-eredetű disszociáció

    A gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás, ahogyan más traumatikus élmények is, bármely korban és bárhol előfordulhatnak. Ugyanígy nem...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Motivációs interjú a klinikai gyakorlatban

    Nagyszerű könyv mind a tapasztalt szakemberek, mind a kezdő klinikusok számára. Klinikusként gyakran kerülünk olyan...

  • learn more Sorsdöntő génjeink

    Az USA-ban már nagy sikert aratott könyv Európában először magyarul jelent meg. A szerző a könyvében leírja, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Gipsz- és kötéstechnika

    A konzervatív töréskezelés sikere ma is a csonttöréseket rögzítő kötések megfelelő kiválasztásától és alkalmazásától függ. A hosszú...

  • learn more Csoportdinamika

    Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...

  • learn more Gyakorlati fájdalomcsillapítás

    A fájdalomcsillapítás minden gyakorló orvosnak feladata és kötelessége úgy, mint az elsősegélynyújtás vagy a reszuszcitáció. A...

  • learn more Általános ápolástan és gondozástan

    A kötet az elmúlt évtizedekben jelentős változáson átment ápoláselméleti feladatok mellett részletesen foglalkozik az egészséges...