Felmérték a várakozási időt a szakellátásban
A pandémia két évét jelentő szünet után a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2022 májusában ismét felmérte a tagjai körében, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek ahhoz, hogy bejussanak egy szakrendelésre. A 44 intézményből érkezett legfrissebb adatok szerint az átlagos várakozási idő mostanra elérte a 30 napot, azonban a helyzet nagyon változó, a szükséges várakozás szakmától függően 3-tól 68 napig terjedhet. A szakmai szövetség ismét emlékeztet arra, hogy a kórházi várólisták kapcsán már sikerrel alkalmazott módszerrel a járóbeteg szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét.
A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség rendszeresen, az összehasonlíthatóság végett ugyanazokban a szakmákban megvizsgálja az egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. (A terminológia tisztázása: a műtétes szakmákban várólistákat, a szakrendelőkben betegfogadási listát vezetnek az egészségügyi szolgáltatók).
Az évenkénti „szokásos” adatfelvételt a COVID járvány megakasztotta, így 2019 után most először került sor az adat bekérésére. A 2022-es adatok 44 intézmény adatainak átlagát mutatják. (Az egyes évek adatai nem mindig azonos intézményekből származnak, így összehasonlíthatóságuk korlátozott, azonban az átlagok és az abszolút értékek változása mégis informatív a témában.)
Az összesített átlagos várakozási idő 2022-re elérte a 30 napot. Hozzá kell tenni azonban, hogy 2019-2022 közötti 3 évben kevesebbet romlott – kevesebb mint 4 nap –, mint a 2019 és 2018 közötti egyetlen évben (4,5 nap)!
Ha az elmúlt évek adatfelvételei során kapott tendenciát nézzük, akkor viszont jól látható, hogy az átlagos várakozási idő az elmúlt 6 év során folyamatosan növekedett.
Az adatfelvétel eredményei ismét bizonyították azt is, hogy nagyon nagy különbségek vannak az egyes szakmák esetében. Összeségében 3 szakma tudott javítani, a szakmák közel felében (9 db) minimális volt a változás, és 8 szakma esetében romlott érdemben a helyzet.
A legrövidebb átlagos várakozási idő az az adatfelvételben szereplő 20 szakma közül továbbra is a sebészeten mérhető: 3,1 nap. A második legrövidebb idő a gyermekgyógyászat (7,7 nap), a harmadik pedig a fül-orr-gégészet (9 nap).
Ezzel nagyjából ki is merült azon szakmák köre, ahová 2 hétnél rövidebb idő alatt bejuthatunk, ugyanis a következő legrövidebb várakozási idők a pszichiátria (13,88 nap) és a nőgyógyászat (14,7 nap).
E szempontból legrosszabb a helyzet az endokrinológia (68,65 nap), a nefrológia (63 nap) és az angiológia (53,86 nap) szakrendeléseken.
Az elmúlt évek felmérései során rendre a kardiológiai szakrendeléseken mérték a leghosszabb várakozási időt, azonban ezúttal e szakterületé a mért legnagyobb javulás, 2019-hez képest közel 9,5 nappal rövidült az átlagos várakozási idő a kardiológiákon, így „csak” a negyedik legrosszabb lett a 48,72 napos átlaggal.
A gasztroenterológia szakrendeléseken szintén közel 9 nappal rövidültek betegfogadási listák, így a 2019-ben mért 40 nap 2022-re 31 napra csökkent.
Rajtuk kívül még a szemészet szakrendeléseken látható érdemben javuló helyzet, itt 3,4 napos javulással majdnem pont az átlagosra (29,6 napra) rövidült a betegfogadási listák hossza.
A leghosszabb várakozási idő – a kardiológia már említett javulása okán is –, ismét az endokrinológia szakmáé, több mint 68 napos átlaggal. Igazából a helyzet itt nem romlott érdemben, 2,5 napos növekmény, de már 2019-ben is több mint két hónapot kellett várni az orvoshoz jutásra.
Sajnos az angiológia évek óta közismerten hiányszakma, a mért átlagos várakozási idő is adatfelvételről adatfelvételre nő. E trend sajnos folytatódott, újabb 11,5 nappal nőtt várakozási idő, elérve az átlagosan majd 54 napot.
A diabetológia szakrendelések az elmúlt évek során „egyenletesen” teljesítettek, sőt kisebb mértékű javulás volt tapasztalható. Most e trend megtört, és ezúttal egy markáns, 12,5 napos romlás volt mérhető, amivel a 45 napra ugrott az átlagos várakozási idő.
Valószínűleg ebben szerepet játszhat a COVID járvány közvetett hatása is. Több szakmai megfigyelés jelezte, hogy a járvány időszakában, a folyamatos gondozást igénylő, krónikus betegségben szenvedők hozzáférése romlott, nehezebb volt háziorvosi rendelésre is bejutni, így feltehetőleg ennek köszönhető az elmúlt évekhez képest több cukorbeteg megjelenése a szakrendeléseken.
A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség fentiek kapcsán ismét emlékeztetni kíván arra, hogy a betegfogadási idők változását monitorozni kell, és amennyiben szükséges, finanszírozási eszközökkel be kell avatkozni. A Szövetség évek óta szorgalmazza a finanszírozó beavatkozását a fekvőbeteg ellátásban már sikerrel alkalmazott technikák alkalmazásával:
- az intézményi teljesítmény volumen korlátok célzott feloldása,
- célzott többlet finanszírozás juttatása a betegfogadási listák csökkentésére,
- kódkarbantartás a rossz finanszírozású szakmák valorizálására,
- a háziorvosi gyógyszerfelírási jogosítványok kiterjesztése a nagy terhelés alatt levő szakmákban, így a szív-érrendszeri betegségekben például, evvel csökkentve a szakrendelői terhelést.
