Fejlődés az egészségügyi és szociális intézmények gazdálkodásában
24-ből 22 egészségügyi, illetve szociális intézménynél javult a közpénzügyi helyzet – erre világít rá az Állami Számvevőszék most lezárt utóellenőrzése.
A 22 intézmény esetében csökkent a szabálytalan működés kockázata, ezek vezetői intézkedéseket tettek a törvényi megfelelés, illetve az irányítási és gazdálkodási kockázatok mérséklése érdekében. Ezen belül 15 intézmény vezetője jelentősen, míg hét intézmény vezetője részben csökkentette a kockázatokat. Kettő vezető viszont nem tett intézkedéseket a kockázatok csökkentése érdekében.
Az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ellenőrzött szervezetek megvalósították-e az ÁSZ megállapításai alapján összeállított intézkedési tervükben saját maguk számára meghatározott feladatokat. Az utóellenőrzések visszacsatolást adnak mind a döntéshozók, mind az ellenőrzött szervezetek számára, ezáltal hozzájárulnak a szükséges intézkedések tényleges végrehajtásához és a közpénzügyek rendezettségének javulásához.
A most lezárult utóellenőrzés 24, a központi alrendszer részét képező, kockázati alapon kiválasztott egészségügyi és szociális intézményt érintett. A 24 utóellenőrzött intézményből 16 kórház, melyből hat ellátási területe város és annak vonzáskörzete, hat megyei, három budapesti és egy országos járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi, rehabilitációt és követéses gondozási ellátást biztosít. A további nyolc intézmény személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátást nyújt, ezek közül három gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszer részeként végzi tevékenységét.
Az utóellenőrzés alapjául szolgáló jelentéseket az ÁSZ a 2016-2018 közötti időszakban hozta nyilvánosságra. Ezek a jelentések az intézményi belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére, a pénzügyi és vagyongazdálkodásra, a korrupciós kockázatok ellen védettséget biztosító integritás kontrollrendszer kiépítettségére, az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás érvényesülésére vonatkozóan tartalmaztak megállapításokat és javaslatokat.
Az utóellenőrzés során az ÁSZ a korábbiaktól eltérő megközelítési módot alkalmazott: az értékelt szervezet vezetőjének a szervezet működésében betöltött felelősségét helyezte előtérbe. Mindez azt jelenti, hogy az utóellenőrzés során a szervezet vezetőjének a korábbi ÁSZ ellenőrzések megállapításaihoz kapcsolódó intézkedési tervekben meghatározott feladatok végrehajtásáról készített állítását helyezte a középpontba. Ennek eredményeként az ÁSZ azt értékelte, hogy a vezetők az intézkedési tervekben meghatározott feladatok végrehajtásának értékelésével csökkentették-e a szabálytalan működésből adódó kockázatokat.
Az ÁSZ ellenőrzése a szabálytalan működés kockázatát a 24 intézményből 15 esetében alacsonynak, hét esetében kockázatosnak, míg kettő esetében magasnak értékelte.
Az alacsony kockázati kategóriába sorolt 15 intézménynél a korábbi ellenőrzések javaslatai hasznosultak, a külső ellenőrzések intézkedési terveivel kapcsolatos jogszabályi előírásokat betartották, az intézkedési tervekben szereplő feladatokat végrehajtották, így a szabálytalan működés kockázata ezeknél az intézményeknél csökkent, a hiányosságok javításra kerültek.
A kockázatos kategóriába sorolt 7 intézménynél nem tartották be maradéktalanul az intézkedési tervvel, nyilvántartással és a fejezetet irányító szerv felé történő beszámolással kapcsolatos jogszabályi előírásokat, azonban az ebből fakadó fennmaradt kockázatok mérséklését az előírásoknak megfelelően kialakított belső ellenőrzésük működtetése biztosította.
A magas kockázati kategóriába sorolt intézmények esetében egy intézménynél nem készült az intézkedési tervben meghatározott feladatokról beszámoló a fejezetet irányító szerv felé, egy intézménynél pedig nem készült az intézkedési tervben meghatározott feladatokról nyilvántartás. Ezeknél az intézményeknél nem tartották be a külső ellenőrzéshez kapcsolódó jogszabályi előírásokat, ezért működésük kiemelt kockázatot hordoz.
Az utóellenőrzés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék javaslatot nem fogalmazott meg, ugyanakkor a szabálytalan működés kockázatainak csökkentése érdekében figyelemfelhívó levéllel fordult kilenc intézmény vezetője felé.
