A fővárosban eltérő struktúrát fognak kidolgozni. Ennek oka, hogy Budapest nagy részén több kórház, rendelőintézet gyalog vagy tömegközlekedéssel is elérhető. A lakosságszámot tekintve is lényeges különbség van, egy-egy vármegyéhez képest Budapesten és Pest megyében mintegy 2,5 millió ember ellátását kell megoldani, amihez nagyobb adatelemzés szükséges.
Szintén az alapellátás átalakításához kapcsolódik az új praxiskörzetek kialakítása, amely 2023 januárjától az önkormányzat helyett a praxiskezelő feladata.
A rendelet értelmében a háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt- és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie.
A körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt-, vegyes, illetve gyermekháziorvosi körzet, ha pedig a megadott létszám csökken, megszűnik a praxis. Az átalakításnak az a célja, hogy mindenkinek legyen saját háziorvosa, minél kevesebb olyan körzet legyen, amit helyettesítéssel kell ellátni.
Az egészségügyi ellátórendszer átalakításának egyik lényeges pontja továbbá az is, hogy a kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe. Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok fogják végezni.
Ez a változtatás – amit elsőként Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében tesztelnek – olyan betegeket érint, akiknek stabil az állapotuk, így gondozásuk nem igényel állandó orvosi jelenlétet, önállóan azonban nem tudják ellátni magukat.
Akinek tehát az egészségi állapota nem teszi lehetővé a szociális ellátást, annak továbbra is biztosítják a kórházi ellátást, erőszakkal pedig nem költöztetnek át senkit szakápolási központba. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei pilot program 2023 első felében elindul, sajtóhírek szerint az előkészítő munkálatok már megkezdődtek – foglalja össze a Magyar Nemzet.
