Ez a konszolidáció jól sikerült
Kifejezetten pozitívan értékelték a tavalyi kórházi konszolidáció feltételeit a Weborvos által megkérdezett menedzserek, szakemberek.
Az eddigi legkorrektebb adósságrendezés zajlott tavaly év végén, állította az egyik szakértő, mondván, széles körű egyeztetés előzte meg a szempontrendszer kialakítását, amit be is tartottak a források elosztásakor. Nem az év végi adósság nagysága, hanem a nyár végi állomány volt a meghatározó. Bár a régi beidegződés szerint sokan elkezdtek játszani az adósságukkal, remélve a nagyobb konszolidációs forráshoz jutnak, ám idén ez a taktika nem jött be. De nem is volt titok, hogy másként zajlik majd az adósságrendezés, hiszen ősszel többször is elmondta az államtitkár a kórházigazgatói tájékoztatókon, hogy milyen szempontokat szeretnének érvényesíteni az idei konszolidáció során. Egy másik forrás szerint azért van még az elgondolás végrehajtásában hiányosság, ugyanis volt, ahová kevés forrás került a jó pénzügyi eredmények dacára, míg máshová bővebben jutott az év végi pénzből.
Mint ismeretes, az állami, önkormányzati és egyházi tulajdonban álló egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltatók a 2017. augusztus 31-ei tényleges lejárt tartozásállománya 50 százalékának erejéig, 30 napon túl lejárt tartozásállományuk 60 százalékának erejéig, 60 napon túl lejárt tartozásállományuk 70 százalékának erejéig, 90 napon túl lejárt tartozásállományuk 80 százalékának erejéig részesültek támogatásban. Erre összesen 21 milliárd forintos keret állt rendelkezésre, amit „működési támogatás" címen osztottak szét az intézmények között.
További 23,5 milliárdot kaptak az ellátók úgynevezett „ösztönző támogatásként". Ennek szétosztásakor figyelembe vették az intézmények gazdálkodását, valamint az ellátás minőségi szempontjait. Ez utóbbi kapcsán vizsgálták, hogy az országos átlaghoz képest milyen az elkerülhető kórházi ellátási események aránya, illetve a tavaly jelentett és a finanszírozott elkerülhető kórházi események száma mennyiben változott. Azt is megnézték, hogy az intézménytől elbocsátott és a garanciális időszakon belül (általa vagy más szolgáltató által) újból felvett kórházi ellátási esetek hogyan aránylottak az adott intézmény adataihoz, illetve az országos átlaghoz. A gazdálkodást elemezve összehasonlították a 2016. január és decemberi, illetve a 2017. évi január és augusztusi adósság növekedési ütemét, valamint az adósságállomány mértékének arányát az egy havi átlagos finanszírozáshoz képest. Vizsgálták továbbá a fekvőbeteg-szakellátás TVK kihasználtságának mértékét ellátás-szervezési szempontokból.
Az egyes szempontokat különböző súlyozással vették figyelembe, például az adósságállomány mérséklését kétszeresen számították.