Elkerülhető lett volna a csalás?
Évekig nem tűnt fel senkinek, hogy nem működnek...
Hamarabb kiderült volna, hogy olyan fogászatok nyertek több száz milliós támogatást, amelyek valójában nem nyújtanak betegellátást, ha a fogorvosok esetében is bevezették volna az online pénztárgép használatát, írja az MNO.
Tizenötre bővült azoknak a fogászatoknak a száma, amelyek 2013-ban összesen 433 millió forintos európai uniós támogatást kaptak egy pályázat során, ám valószínűleg betegellátást soha nem végeztek – derítette ki a Magyar Nemzet. A fogászatok tulajdonosa jelenleg ugyanaz a magánszemély, Dankó István Zoltán, akit azonban hetek óta nem lehet utolérni, és a korábbi tulajdonosok sem nyilatkoznak.
A cégeknek (Babek Dental Kft., Bright Dental Kft., Brilliant Dental Kft., Csengeri Dental Kft., D-Nikol Dent Kft., Felsink Dental Kft., Field Food Kft., Great Dental Kft., Nelli-Dent Kft., Painless Dental Kft., Perfect Dental Kft., Perla Dental Kft., Shining Dental Kft., Sonra Dental Kft., Wizdont Fogászati Kft.) nincs működő honlapja, élő telefonszáma, ennélfogva rendelésre sem lehet bejelentkezni náluk.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az ország egyik legismertebb adószakértője a lap megkeresésére elmondta, ha más lenne a szabályozás, és a fogászatok esetében is bevezették volna az online pénztárgépek rendszerét, akkor kiderülhetett volna, hogy nem működnek a cégek, hiszen üzembe sem helyezték volna az online pénztárgépeket. – A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) biztosan vizsgálatot indított volna az ügyben, ha éveken keresztül nem működik egy cég – mondta az adószakértő. Vámosi-Nagy Szabolcstól megtudtuk azt is: a vállalkozás székhelyén kötelező a cégtábla külső feltüntetése, hogy a postai csomagok, levelek átvétele biztosított legyen. Vagyis ha a címen nem jelölik, hogy ott bármiféle cég található, akkor egyrészt büntethet a NAV, másrészt kezdeményezni lehet a cégbíróságnál a kapcsolódó bejegyzés törlését.
Érdekesség, hogy Dankó István Zoltán fővárosi, Bajvívó utcai címén sehol sem voltak feltüntetve azok a cégek, amelyeknek papíron legalábbis ott található a székhelye. A milliós támogatást nyert, de valójában nem működő cégekkel kapcsolatban Vámosi-Nagy annyit mondott: valószínűleg büntetőjogi ügy lesz az esetből, mert ez csalásnak minősülhet.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese szerint logikus lépés volna, hogy a magánorvosi tevékenységet is kontrollálják az online pénztárgépekkel. A szakember úgy véli, kettős hatása volna, ha minden magánorvosnak kötelező lenne az online pénztárgép használata. Egyrészt az orvosok így több pénzt kérnének a betegeiktől, hogy az adó miatt kieső bevételt pótolják, másrészt félő, hogy többen inkább úgy döntenének, felfüggesztik itthoni tevékenységüket, és külföldre mennek dolgozni.
