hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.

Európát is egyre inkább elárasztják a hamis gyógyszerek

Világszerte emberéletek ezreit követelik a hamisított, rossz minőségű, szakszerűtlenül tárolt gyógyszerek minden évben. Bár a gyógyszerhamisítás legsúlyosabban a fejlődő afrikai és ázsiai országok állampolgárait veszélyeztetik, a globalizáció és az internetes kereskedelem fejlődésének eredményeként a probléma Európát és Magyarországot is érinti.

A gyógyszerhamisítás nemzetközi elterjedtségére vonatkozóan a gyógyszerhamisítással foglalkozó nemzetközi szervezetek kénytelenek elismerni, hogy a legjobb esetben is csak közelítő becslésekkel dolgozhatnak e kérdésben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyógyszerhamisítással foglalkozó akciócsoportja, az IMPACT (International Medical Products Anti-Counterfeiting Taskforce) állásfoglalása szerint lehetetlen pontosan megbecsülni a jelenség elterjedtségét. Az elmúlt években munkahipotézisként a világ teljes gyógyszerforgalmának egytizedére becsülték a hamisítványok arányát, de e szám inkább alulról közelíti a valódi értéket, ráadásul óriási regionális különbségeket takar. 
A WHO és az IMPACT 2006-os állásfoglalása szerint a Szovjetunió egyes utódállamaiban a 20, a fejlődő afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokban a 30 százalékot is meghaladhatja a hamis gyógyszerek piaci aránya. Ezzel szemben a fejlett nyugati államokban, a szigorúbb értékesítési szabályoknak és a hatékonyabb hatósági fellépésnek köszönhetően négy évvel ezelőtt még az egy százalékot sem érte el a hamisítványok aránya a teljes forgalomban. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Európa lakosainak nincs miért aggódnia. Robbanásszerűen megnőtt a hamis szerek forgalma. Az Európai Bizottság adatai szerint a 2005-ös adatokhoz képest 2007-ben 380 százalékkal4, 2008-ban pedig a megelőző évhez viszonyítva további 118 százalékkal5 több hamis gyógyszert foglaltak le az Unió határain. A hatósági tapasztalatokon alapuló friss becslések szerint az európai piacon ma már 2–3 százalék a hamis gyógyszerek aránya, és tovább nő.
A problémát fokozza, hogy a fejlett online piacnak köszönhetően a hamisítók már közvetlenül is el tudják érni a fogyasztókat. Egy 2010 februárjában6 közzétett gyógyszergyártói tanulmány szerint mintegy 77 millió európai fogyasztó kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket. A jelentés szerint Nyugat-Európában évente mintegy 10,5 milliárd eurót költenek a fogyasztók olyan hivatalosan receptköteles gyógyszerekre, amelyeket illegális forrásból, elsősorban az interneten keresztül, orvosi ajánlás és recept nélkül szereznek be. A WHO becslése szerint azonban ezen termékek, illetve más az illegális internetes oldalakon keresztül értékesítésre kínált gyógykészítmények több mint 50 százaléka hamisítvány lehet.
A tanulmány szerint az illegálisan beszerzett készítmények körében a legnépszerűbbek az ún. életmódgyógyszerek, amelyek a szakértők szerint egyúttal a leggyakrabban hamisított készítmények közé tartoznak. Az illegális forrásból vásárlók 45 százaléka fogyasztószereket, 25 százaléka potencianövelő készítményeket, 19 százaléka dohányzásról leszoktató pirulákat vásárolt, de a H1N1 vírusnak köszönhetően szintén kelendőnek bizonyultak az influenza kezelésére javallott termékek is, amelyeket a tiltott helyeken vásárlók 35 százaléka próbált már.

A gyógyszerhamisítás nemzetközi elterjedtségére vonatkozóan a gyógyszerhamisítással foglalkozó nemzetközi szervezetek kénytelenek elismerni, hogy a legjobb esetben is csak közelítő becslésekkel dolgozhatnak e kérdésben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyógyszerhamisítással foglalkozó akciócsoportja, az IMPACT (International Medical Products Anti-Counterfeiting Taskforce) állásfoglalása szerint lehetetlen pontosan megbecsülni a jelenség elterjedtségét. Az elmúlt években munkahipotézisként a világ teljes gyógyszerforgalmának egytizedére becsülték a hamisítványok arányát, de e szám inkább alulról közelíti a valódi értéket, ráadásul óriási regionális különbségeket takar.

 


A WHO és az IMPACT 2006-os állásfoglalása szerint a Szovjetunió egyes utódállamaiban a 20, a fejlődő afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokban a 30 százalékot is meghaladhatja a hamis gyógyszerek piaci aránya. Ezzel szemben a fejlett nyugati államokban, a szigorúbb értékesítési szabályoknak és a hatékonyabb hatósági fellépésnek köszönhetően négy évvel ezelőtt még az egy százalékot sem érte el a hamisítványok aránya a teljes forgalomban. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Európa lakosainak nincs miért aggódnia. Robbanásszerűen megnőtt a hamis szerek forgalma. Az Európai Bizottság adatai szerint a 2005-ös adatokhoz képest 2007-ben 380 százalékkal4, 2008-ban pedig a megelőző évhez viszonyítva további 118 százalékkal több hamis gyógyszert foglaltak le az Unió határain. A hatósági tapasztalatokon alapuló friss becslések szerint az európai piacon ma már 2–3 százalék a hamis gyógyszerek aránya, és tovább nő.

A problémát fokozza, hogy a fejlett online piacnak köszönhetően a hamisítók már közvetlenül is el tudják érni a fogyasztókat. Egy 2010 februárjában közzétett gyógyszergyártói tanulmány szerint mintegy 77 millió európai fogyasztó kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket. A jelentés szerint Nyugat-Európában évente mintegy 10,5 milliárd eurót költenek a fogyasztók olyan hivatalosan receptköteles gyógyszerekre, amelyeket illegális forrásból, elsősorban az interneten keresztül, orvosi ajánlás és recept nélkül szereznek be. A WHO becslése szerint azonban ezen termékek, illetve más az illegális internetes oldalakon keresztül értékesítésre kínált gyógykészítmények több mint 50 százaléka hamisítvány lehet.

A tanulmány szerint az illegálisan beszerzett készítmények körében a legnépszerűbbek az ún. életmódgyógyszerek, amelyek a szakértők szerint egyúttal a leggyakrabban hamisított készítmények közé tartoznak. Az illegális forrásból vásárlók 45 százaléka fogyasztószereket, 25 százaléka potencianövelő készítményeket, 19 százaléka dohányzásról leszoktató pirulákat vásárolt, de a H1N1 vírusnak köszönhetően szintén kelendőnek bizonyultak az influenza kezelésére javallott termékek is, amelyeket a tiltott helyeken vásárlók 35 százaléka próbált már.

Továbbra is megoldatlan probléma a malária ellen használt gyógyszerek kiszűrése és ezek terjesztésnek megakadályozása Afrikában. Az ENSZ adatai szerint 2000-ben a lakosság fele, vagyis mintegy 50 millió ember betegedett meg Nigériában, miközben kínai és indiai forrásokból mintegy 45 millió darab hamis malária elleni készítmény érkezett a helyi piacra. A hamisítványok nem tartalmaztak aktív hatóanyagot vagy az előírthoz képest eltérő mennyiségűt, amelyek a betegek állapotát tovább súlyosbítják, életüket veszélyeztetik. A szakértők nem tudják biztosan megbecsülni, hány halálesetet okoznak a hamis malária elleni készítmények évente. Egy 2009-es tanulmány szerint Fekete-Afrikában az adott évben 1 millió ember vesztette életét a nem megfelelő kezelés eredményeként.

(forrás: A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tanulmánya - 2010. május)

Könyveink