hirdetés
2024. november. 23., szombat - Kelemen, Klementina.

EU-pénzből épül a fizetős egészségügy

Bár még találgatják, milyen reformtervekkel áll elő a kormány, a kérdés lényegében eldőlt, amikor a kabinet döntött: az európai pénzből létrehozott kapacitásokat csak a korábbi összegekkel finanszírozza – írja a NOL.

„A magánszolgáltatók piaca évente 15-20 százalékkal nő, miközben nem fizetünk kevesebb tébét – idézi a lap jelét annak, hogy mind meghatározóbb a magyar egészségügyben a fizetős ellátás. – Nem feltétlenül kell magánrendelésre menni ahhoz, hogy fizetni kelljen. Ha a kórház például valakit nem fektet be, hanem naponta visszarendeli infúzióra, az utazási költség még több is lehet, mint amennyibe a kórházi ápolás kerülne, csakhogy ezt a pénzt már nem az intézménynek kell előteremtenie.

Talán az OEP-nek, de inkább a betegnek. A kormány szerint az egészségügy nem fizetős. Ahogy az útonálló is megadja a választás lehetőségét: pénzt vagy életet. Ez az utcasarok fizetős vagy nem fizetős? Így van ez az egészségügyben is. Az európai segítséggel felújított intézmények hiába váltak alkalmasabbá a gyógyításra, az esetszám nem növelhető, mert működtetésükre kevés a pénz.

Az egyik oldalon emiatt hosszabb lesz a sor, a másikon a korszerűbb, de üres kapacitás bevételszerzésre, fizető betegek felhajtására ösztönzi az intézményeket. A közfinanszírozott szektor maga lesz a fizetős ellátás motorja. Így aztán lehet, hogy az egészségügy a kormány szerint nem fizetős, de aki oda kerül és élni akar, fizet – olvasható a nol.hu-n.

Könyveink