Eltűnőben van a belföldi gyógyfürdő kultúra
A külföldi egészségturisztikai kereslet leginkább a gyógyfürdőzésre irányul, ám belföldi viszonylatban a wellness jellegű szolgáltatásokra, írja a Napi.hu.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2030-ig szóló stratégiájában is szerepel, hogy Magyarország kiemelt turisztikai terméke az egészségturizmus, ezen belül két szegmens van a gyógy- és medical turizmus, ami az egészség helyreállítást, a wellnessturizmus pedig a prevenciót, a rekreációt és élményszerzést szolgálja.
A piaci költést tekintetében Lengyelország, Csehország és Magyarország hasonló mérettel rendelkezik, ami egyaránt 500 millió eurós becsült egészségturisztikai piacot jelent a nemzetközi adatsorok szerint. Az egészségturizmus a hazai turizmuson belül 11 százalékos részesedéssel bír.
A 2015- 2019-es időszakban az egészségturisztikai piac mérete Magyarországon évi 10 százalék feletti ütemben nőtt, az összes költés 2019-re elérte a 174 milliárd forintot, multiplikátor-hatásokat figyelembe véve pedig a 273 milliárd forintot is – olvasható a Turizmus 2.0 stratégiában.
Magyarországon a teljes egészségturizmusban 25 százalék körüli a külföldi vendégek aránya, míg az EU28 országában 5-10 százalékra tehető. Itthon négy különböző típusú, egészségturisztikai céllal felhasználható természetes gyógytényező van:
- a gyógyvíz,
- a gyógyiszap,
- a klimatikus gyógyhely és gyógybarlang,
- és a mofetta.
Több mint tíz évvel ezelőtt indult el a Semmelweis Egyetemen (SE) az egészségturizmus-szervező képzés, amit százan már el is végeztek – mondta a Napi.hu-nak Sipos Ivett, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszék oktatója.
A cél az volt, hogy olyan hallgatóknak nyújtsanak vonzó alternatívát, akik nemcsak az egészségügy, hanem az egészségügy és az egészségturizmus üzleti, valamint turisztikai kapcsolódásai iránt is érdeklődnek, innovatívak és gyakorlatorientáltak. A szakon végzetteknek az egészségturizmus területén rendkívül sok lehetőségük van, különösen a növekvő nemzetközi és határmenti betegmobilitás révén – mondta az oktató.
A hallgatók egyfajta összekötő kapcsot jelenthetnek a két ágazat között, ezáltal még hatékonyabbá tehetik az egészségügyi és a turisztikai területek együttműködését. A SE oktatója szerint a képzés célja olyan egészségügyi szervező szakemberek képzése, akik képesek felismerni az egészségturisztikai piacban rejlő lehetőségeket, továbbá képesekké válnak komplex egészségturisztikai projektek átgondolására, kivitelezésére. A megszerzett tudást szerződött partnereknél, de nemzetközi környezetben is kamatoztathatják.
A szakember szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2.0 szakmai dokumentuma is arra hívja fel a figyelmet, hogy cél az egészségturizmus kultúrájának belföldi újraélesztése és külföldön történő újra pozicionálása, a szolgáltatási színvonalban és ügyfélélményben való szintugrás elősegítése és gyorsítása.